Kezdőlap » Articles posted by Rákosi György
Author Archives: Rákosi György
Tyúk is szóra szoktatja csirkéit
Tyúkok a magyar nyelvben.
Az utóbbi időben némi gyakorlata tettem szert a tyúktartásban (értsd: mint tyúk az ábécéhez). Ez folyamatos alkalmat ad arra is, hogy a téma nyelvi vonatkozásairól gondolkozzak – ebből született ez a cikk is. Lesz szó a tyúkokra való utalás nyelvi jellemzőiről, a kártojásról, és tyúkos közmondásokról. Viszonylag röviden persze, hiszen mely tyúk sokat kárál, az keveset tojik.
Tyúkokra utalás a köznyelvben
Az éppen csak kikelt tyúkokat hívjuk csibének, illetve már akkor is csibék, amikor mondjuk még csak a tojásban csipognak kikelés előtt. Hogy pontosan mikor lesz a tojásból csibe, az ahhoz hasonló kérdés, mint például az embereknél az, hogy honnantól számítjuk gyereknek a gyereket; de ezzel most itt nem foglalkozunk. Érdekes ugyanakkor, hogy azt mondjuk, a tojásban van a csibe vagy a csibe kikelt a tojásból, pedig így a folyamat végén a tojás már tulajdonképpen csak nagyjából a tojáshéj meg maga a csibe. Mindenesetre kikeléskor megszűnik a tojás létezése, és elkezdődik a csibe élete.
A csibét egyébként technikailag csak addig az egy-két napig nevezik így, amíg nem kezd el táplálkozni, és a tojásból hozott anyagból él (lásd: naposcsibe). A köznyelvben azonban sokszor csibének nevezik a kiscsirkéket addig, amíg nem kezd nőni a tolluk. Csirkének hagyományosan olyan 8-10 hetes korukig hívjuk őket, és amikortól már lehet látni, hogy kiből mi lesz, a lányokat jércének, a fiúkat pedig kakasnak hívják. A jércékből akkor lesznek tyúkok, amikor elkezdenek tojni.
A tyúk szó egyébként a köznyelvben a házityúk bármiféle változatának az összefoglaló neve, és tágabb értelemben nemcsak a nőivarú egyedekre utalunk vele, hanem nagyon könnyen bele lehet érteni a kakasokat is. Ha valaki azt mondja például, hogy kiengedtem a tyúkokat az udvarra, akkor abba nyugodtan beleférnek az esetleges kakasok is. Ezzel szemben ha a kakasokat engedjük ki az udvarra, akkor az nem lehet vegyes csapat, abban csak kakasok lehetnek. De a tyúkólban is lakhatnak a kakasok is, a tyúktolvaj valójában kakast is lophatott, és a tyúkszarnak nevezett excrementum sem csak a szűkebb értelemben vett tyúkok sajátja. Vagyis a tyúk szónak van egy szűkebb, csak a nőivarú egyedekre vonatkozó jelentése, de tágabb értelemben utalhatunk vele a közfelfogásban egy fajtának tekintett baromfiféleség bármely beállítottságú példányára. Ezzel szemben pedig a kakasok leírás csak a fiúkra utalhat.1
Még kuszább a helyzet akkor, amikor a tyúkból étel lesz. A tyúkhús például egy létező, de viszonylag ritkán használt szó. Helyette csirkehúsról beszélünk akkor is, ha valójában már inkább felnőtt állat húsát esszük vagy vesszük (lásd még: csirkemell, csirkecomb, csirkemáj, stb.). Az ételek nevénél már előkerül a kakas szó is, ha ez fontos: van például kakaspörkölt vagy kakasleves is. Viszont itt sem vagyunk mindig konzisztensek, az Újházy-tyúkhúsleves is készülhet kakasból. Sőt, van aki szerint úgy jobb. A legfurcsább ugyanakkor kétségtelenül a csibefasírt, a csibeburger és a többi hasonló, hiszen ezek az ételek nem csibéből készülnek (legalábbis remélem). A marketingesek jobban tudják, biztosan így is jól fogynak ezek a termékek, de nekem személy szerint ezek a leírások cukiság helyett inkább a bizarr jelleget erősítik.
Kártojás
A képen a bal oldalon látható kisebb tojás, mint számomra is újdonságként kiderült, a kártojás. Fiatal vagy idősebb tyúkoknál előfordulhat, hogy valamilyen okból a szokásosnál sokkal kisebb tojást tojnak. (Az első tojásokat szokták jércetojásnak is hívni, de a jércetojás nem feltétlen ilyen kicsi.)
A kártojás önmagában nem feltétlen jelez különösebb egészségügyi problémát, viszont régen baljóslatnak vagy szerencsétlenségnek vélték. Az ilyesmitől pedig jobb minél előbb megszabadulni. Vagy el kell dobni a hátunk mögé úgy, hogy nem fordulunk hátra (ha hátrafordulunk, akkor szerencsétlenség éri a családot); vagy pedig át kell dobni a szomszédba, és akkor az nekik hoz szerencsétlenséget, nem nekünk. Van olyan változat is, hogy ezt a dobást a tetőn keresztül kell megtenni, balkézzel.
Tyúkos közmondások
Végeztül álljon itt néhány tyúkos mondás Margalits Ede Magyar közmondások és közmondásszerű szólások című gyűjteményéből külön kommentár nélkül, korabeli helyesírással idézve:
- A házhéjára hágott ludat többen csodálják, hogysem az odahágott tyukot.
- Előbb tojik a tyuk, azután kodácsol.
- Fekete tyuknak is fehér a tojása.
- Ki a tojást szereti, a tyuk kodácsolását is tűrje.
- Megszokta mint öreg tyuk az űlőt.
- Mely tyuk fent kotkodál, alant keresd tojását.
- Tojás akar okosabb lenni tyúknál
- Tyuk is szokásból kapar.
Rákosi György
2021. augusztus 09.
Megjegyzések:
A kártojással kapcsolatos ismereteim gyarapodásához segítségemre voltak a Tyúktartós és tenyésztős közösség tagjai.
1 A legtöbb nyelvben hagyományosan a hímnem számít az alap, jelöletlen változatnak. Erről a srác szó kapcsán esett már szó itt a Névmásblogon is: a pesti srácok utalhat egy vegyes csapatra, de a pesti lányok csak lányok lehetnek. A tyúkok esetében ez, mint láttuk, éppen fordítva van.
Tegeződjünk vagy magázódjunk?
Ahogy a helyzet adja.
A magyarban két, egymást ismerő ember viszonyának fontos nyelvi jellemzője, hogy tegeződnek vagy magázódnak egymással, vagy pedig csak az egyikőjük tegezi, a másik viszont magázza a másikat. Ez a választás viszonylag stabil: ha valakinél például a családon belül még létezik a magázódás, akkor nincs olyan, hogy mondjuk egy szilveszteri buli kedvéért az adott viszonylatban ideiglenesen átváltunk tegeződésre. Idővel persze változhatnak a dolgok, mint amikor az érettségi banketten az osztályfőnök megállapodik az osztályával, hogy akkor innentől fogva kölcsönösen tegezzük egymást. De mikor vághatunk bele az egyébként egyre inkább terjedő tegeződésbe akkor, ha ismeretlenekkel kezdünk beszélgetni? (tovább…)
Oltakozik
Megjegyzések egy szó jelentéséhez és nyelvtanához.
Ismét egy hirtelen nagy ismertségre szert tett szót vizsgálunk meg a Névmásblogon: íme az oltakozik. Én magam, ahogy sokan mások, tavaly hallottam először ezt a szót, és mivel még mindig nem vagyok teljesen tisztában jelentésének minden árnyalatával, megpróbálom összeszedni azt, amit egy nyelvész összeszedhet. Ehhez várom az olvasók segítségét is, hiszen mások nem biztos, hogy pont így használják vagy értik ezt a szót. Az, hogy érzelmileg ki hogy viszonyul ehhez az igéhez, most nem annyira érdekes számunkra – bár az önmagában is egy érdekes kérdés, hogy miért válnak egyes szavak olyan megosztó nyelvi elemekké, mint amilyen az oltakozik is lett. De tegyük ezt félre, nézzük mit tudhatunk erről az igéről.
Asszonyság
Gondolatok egy szó körül.
A napokban a miniszterelnök asszonyságként utalt Karikó Katalinra, arra az Egyesült Államokban élő kutatóra, akinek az egy kutatótársával kidolgozott szabadalma alapján készült el a koronavírus elleni, klinikailag is bizonyított első oltóanyag. Egészen pontosan azt mondta, hogy “Büszkék lehetünk a tudós asszonyra, aki egy kisújszállási asszonyság egyébként, mint megtudtam.” Mint sokan megjegyezték, eleve egyszerűen egy tudósra, és nem pedig tudós asszonyra vagy asszonyságra kellene büszkék lennünk. Ha férfi lenne, akkor nem hivatkozott volna rá senki mondjuk tudós férfiként. Másrészt az asszonyság leírás használata sokaknál megütközést váltott ki – hogy ez miért lehet így, annak a nyelvi okairól szól most ez a cikk.
Formailag az asszonyság az asszony tőből a –ság képzővel létrehozott főnév. A –ság/-ség képző leggyakrabban tényleg főnevekhez vagy melléknevekhez kapcsolódik (lásd: katonaság, okság, tisztség; igazság, pirosság, komolyság, stb.), de előfordul igei tövekkel is (sietség, izzadság, vereség, stb.), vagy még ritkábban egyéb szófajokkal is össze tud állni (távolság, mennyiség). Néha van egy kis többlet a tő után, tehát bölcsség vagy szűzség helyett bölcsességet és szüzességet mondunk, de ilyen példákból viszonylag kevés van. Az asszonyság tehát ilyen szempontból egy teljesen jól viselkedő, a többségi mintát követő szóalak.
De nem is alaki gondok vannak vele, hanem a jelentése, vagy inkább a használata az, ami a legtöbb mai beszélő számára kevés pozitív töltetet hordoz. (Azt itt rögtön megjegyezném, hogy teljesen mindegy, hogyan használták ezt a szót mondjuk a 18. században: a mai beszélők a mai nyelvállapot szerint beszélnek.) A –ság/-ség képző maga az valahogy úgy működik normális esetben, hogy egy a szótő által leírt tulajdonsággal jellemzett állapotot leíró kifejezést hoz létre, vagy pedig ennek az állapotnak valamilyen konkrét megvalósulását. Tehát például a feketeség az egy fajta állapot, vagy pedig annak egy adott esete, mint amikor megkérdezi valaki, hogy Mi az a nagy feketeség ott? Ilyen értelemben az asszonyság szó utalhat az asszonyi állapotra vagy, kicsit sután fogalmazva, egy ebben az állapotban lévő személyre, ha csak a szó központi jelentését nézzük. Rendesen, ha egyáltalán releváns a nemi hovatartozás, amúgy nőként vagy asszonyként utalnánk egy asszonyságra, az egyszerűség kedvéért feltéve most azt, hogy a nő és az asszony nagyjából hasonlóan használható felnőttek esetén. Vagy esetleg még ott van a hölgy szó is. Az igazi kérdés pedig az, hogy akkor minek ezek emellé behozni pluszban az asszonyságot? Mi az a többlet, amit ez a szó hoz magával?
Nyelvhasználati teszt
Kérek egy kis segítséget.
Ismét segítséget szeretnék kérni a Névmásblog olvasóitól a kutatásaimhoz: Ki tudnátok tölteni az alábbi linken elérhető rövid kérdőívet?
Ahogy szokott lenni, nem kell hozzá semmilyen különleges tudás, csak a magyar nyelv anyanyelvi szintű ismerete. Előre is köszönöm!
Rákosi György
2020. november 14.
A Magyar Tudomány Ünnepén
Két előadás
2020. november 3-30. között zajlik a Magyar Tudomány Ünnepe, számtalan érdekes tudományos előadással országszerte. A programok most a járvány miatt sajnos többnyire online valósulnak csak meg, de ez egyúttal lehetőséget is nyújt minél több mindenki számára, hogy könnyen bekapcsolódjanak, vagy utólag megnézzék ezeknek az előadásoknak a felvételeit. Az idei mottó: “Jövőformáló tudomány”.
A mi intézetünk is csatlakozott (DE Angol-Amerikai Intézet), a tanszékünkről pedig két előadás hangzott el. Szűcs Péter kollégám arról beszélt, hogy milyen volt az idén nyáron egy nemzetközi nyelvészeti konferenciát szervezni online, egy nemzetközi szervezői csapat részeként. Aki ilyesmire válalkozik, az nagyon sok hasznos információt találhat az előadásában. Én pedig arról tartottam egy rövid bemutatót, hogy hogyan lehet a nyelvészeti kutatásokban is jól használható adatokat gyűjteni anyanyelvi beszélőktől a neten. Ezúton is köszönöm a blog és a Facebook-oldalunk olvasóinak azt a sok segítséget, amit az ilyen adatgyűjtések során kapok!
Az előadás elérhetőek a lent megadott linkeken, illetve egy-egy rövidebb részletet videóként is rögzítettünk.
- Rákosi György: Nyelvi adatok gyűjtése online
- Szűcs Péter: LFG20 – Egy online nyelvészeti konferencia szervezésének tapasztalatai
- videó: részletek a két előadásból
- az eseményünk oldala a Facebookon
- MTA oldal: Magyar Tudomány Ünnepe 2020
Rákosi György
2020. november 12.
Nekem vagy számomra?
Egy rag és egy névutó versengése.
A nekem és a számomra sokszor felcserélhetőek egymással, mint mondjuk ebben a példában:
Ez nagyon sokat jelent nekem.
Ez nagyon sokat jelent (a) számomra.
A legtöbb beszélőnek valószínűleg mindegy, hogy melyiket használjuk, nagyjából ugyanúgy jó mind a két mondat, és nagyjából ugyanazt is jelentik. Ettől persze lehet, hogy a stílusértéküket nem egyformán ítéljük meg: van, akinek a számomra hivataloskodónak hat, de úgy tűnik, terjedőben van, és például a sajtónyelvben kifejezetten szeretik (lásd az 1. megjegyzést lent). A számára névutó valóban újabb fejlemény a nyelvünkben, mint a nekem névmási alakban megjelenő részes eset, de azért így is elég régi, hiszen már legalább a XVI. század óta használjuk ilyen szerepben. Itt van egy példa a XVII. századból:
Ha azt az paripa lovat én számomra megvétethetném, igen akarnám.
Szóval egy jó ideje már eredeti jelentését vesztett névutóként működik, de azért formailag még mindig látszik rajta, hogy valaha birtokos szerkezet volt. Sokszor a névelővel fordul elő még ma is, mint a lenti példában, és ilyenkor teljesen olyannak tűnik formailag, mint az a bankszámlaszámomra birtokos szerkezet:
Sokan utaltak pénz a bankszámlaszámomra. (–> birtokos szerkezet raggal)
Sokan utaltak pénzt a számomra / nekem. ( –> névutó)
Akár az is megtörténhet (bár nem tartom túl valószínűnek), hogy addig-addig fejlődik a számára, hogy a végén teljesen kiszorítja a részes esetet. Addig is viszont vegyünk akkor fel egy látleletet arról, hogy most mi a helyzet. Valóban csak stiláris különbség van a két kifejezés közt, és azonos funkcióban szabadon cserélgethetők? A fenti példánk alapján akár így is tűnhetne, de látni fogjuk, hogy nem ez a helyzet. Mind nyelvtanában, mind jelentésében eltér a kettő, és a számára sokszor elfogadhatatlan olyan szerepekben, amiket egyébként más környezetben fel tud venni. Ez nekem (vagy számomra) egyébként is kedves téma, mert már a doktori disszertációmban is foglalkoztam vele. Nézzük akkor, mi van a stiláris különbségeken túl! A végén pedig ismét lehet szavazgatni is a kissé bizonytalanabb megítélésű példákról.
Adj helyet melletted
Karnyújtásnyira és azon túl.
Vegyünk olyan mondatokat, mint például ez a négy:
Vigyél magaddal esernyőt.
Adj helyet magad mellett.
Láttam magam mellett a virágokat.
Magam mellé tettem a kis fehér sámlit.
Elsőre nem tűnnek különösebben érdekesnek: van bennük egy ki nem ejtett névmási alany (te, illetve én) és egy visszaható névmás (a maga valamelyik alakja), ami visszautal az alanyra. A visszaható névmás egy helyhatározós kifejezés része, ami rendre egy olyan térrészt ír le, mely valahogy a névmás jelöletéhez kapcsolódik. Például ha magam mellett látom a virágokat, akkor a virágok nagyjából olyan karnyújtásnyira körön belül lehetnek többnyire, ha pedig arra kérlek, hogy adj helyet magad mellett, akkor a távolság kettőnk közt még ennél is kevesebb lehet. Szóval mindez elsőre nem tűnik túl izgalmasnak, de nézzük csak, mi történik, ha a visszaható névmást kicseréljük a megfelelő névmási alakokra:
Vigyél veled esernyőt.
Adj helyet melletted.
Láttam mellettem a virágokat.
Mellém tettem a kis fehér sámlit.
A legtöbb olvasónak ezek már valószínűleg elég furcsák, vagy akár teljesen ismeretlennek is hatnak. Pedig sok olyan nyelv van, ahol általában inkább ezt a szerkezetet használják ilyenkor. Ilyen például az angol is. De mi a helyzet a magyarral? Tavaly két kérdőív kitöltésére kértem a Névmásblog olvasóit, ahol ennek a szerkezetnek az elfogadhatóságát próbáltuk mérni. Most ebben a cikkben összefoglalom, hogy mire jutottunk.
A rublika, a rotling, a lükverc és a többiek
Az r/l váltakozásról.
A mostani nagy adminisztrációs kényszerek közepette futottam bele abba a problémába, hogy a rubrika szót én mindig rublikának ejtem, vagyis a második r hangot kicserélem egy l-re. Meg is kérdeztem a Névmásblog olvasóit, hogy egyrészt mások is ejtik-e így, másrészt pedig hogy van-e még olyan szó a magyarban, ami hasonlóan viselkedik. Mind a két kérdésre igenlő volt a válasz, és mivel számomra teljesen új felfedezés volt ez az egész, össze is gyűjtöm itt most külön is, ami összegyűlt.
Tehát legalább a következő szavak vannak a magyarban, ahol az r-ből l válhat, legalábbis a beszélők egy része számára:
- rubrika: Ezt sokan, mint én is, rubliká-nak ejtik. A latin rubricus ‘vörös’ szó nőnemű alakjából jön, és korábban törvénycikkek vagy kódexek fejezeteinek vörössel írt címeit jelentette (vagy azt a vörös anyagot, amivel ezeket írták).
- radír: Ezt van, aki radíl-nak mondja, mások meg ladír-nak. A németből jön, a Radiergummi első fele, ami láthatóan a radírgumi németül. A radieren ‘rézkarcot készít, rézlemezbe karcol’ ige származéka – aki rézkarcot készít, az sokszor azt karcolgatja át, ami már ott van a lemezen (Rembrandt például sokszor csinálta ezt, miközben véglegesített egy rézkarcot).
- rotring: Ez még lehet, hogy nekem is rotling volt a suliban. A Rotring egy márkanév, de jelentése is van: a Rot Ring németül piros gyűrűt jelent, ami a logójukban és a termékeiken is szerepel.
- rükverc: Van, akinek lükverc. A német rückwärts szóból, ami annyit tesz, hogy ‘hátrafelé”.
- sparhert: Ez egy kicsit kilóg a sorból, mert igazából itt a sparhelt alak bevettebb. A német (osztrák) Sparherd szóból jön, ami takaréktűzhelyet jelent. Sok fajta alakja van, például a spór kiejtés is gyakori.
- parizer: Többnyire ma már amúgy párizsi, de lehet még parizel is (még régebben a kicsit németesebb parízer változat dívott). Eredetileg párizsi kolbász.
Ez egy viszonylag rövid lista, de ha ennyiből lehet általánosítani, akkor a következőket mondhatjuk:
- Mindegyik jövevényszó a magyarban, leginkább a németből kaptuk őket.
- Mindegyikben két r hang van.
- A két r közül az egyiket a beszélők egy része l-re cserélheti.
Ha valaki tud még hasonló példákat, írjátok meg, és kiegészítem a listát.
Mivel a hangtanban nem vagyok könyékig járatos, részletesebb (értsd: tudományosabb) magyarázattal nem is szolgálnék, hanem inkább Kálmán László Mi köze a karalábénak a szoláriumhoz című cikkét ajánlom az olvasónak. Ebben részletesebb leírást találhatunk arról, hogy miért cserélődnek fel sokszor az l-ek és az r-ek, és hogy miben hasonlít és miben különbözik ez a két hang (és hogy milyen változataik vannak). A cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy a teljesen azonos hangok sorozatát gyakran igyekeznek a nyelvek elkerülni. Így például az eredetileg inkább kalarábé-ból mára karalábé lett a többségnek, de nincs kalalábé vagy kararábé változat, hiszen azokban két l vagy két r szerepelne egymás után. Hasonló felcserélődésből lett a német Roland-ból Loránd/Lóránt a magyarban, de nincs ugyanakkor Rorand vagy Loland. Jánosy Márton kollégámtól kaptam egy érdekes példát arra, ahol két l különböződik el egymástól úgy, hogy a másodikból r lesz: az ozmolalitás helyett sokan ozmolaritás-t írnak és mondanak. Már aki egyáltalán ismeri ezt a szót, aki nem, az kattintson ide.
Valami hasonló dolog történik a fent összegyűjtött szavakban is. A két r már lehet, hogy túl sok egyes beszélőknek egy viszonylag rövid szón belül, ezért az egyiket l-re cserélik. Ez nem ugyanaz, mint amikor gyerekkorban valaki nem tud megbirkózni az r hanggal, mert akkor mind a két r-t kicserélnék. De rendesen nem mondunk lublikát, ladílt, ahogy palizelt sem. És ki melyik alakot preferálja egyébként? Lehet szavazni, és várok még olyan példákat erre a váltakozásra, melyek kimaradtak a listánkról.
Rákosi György
2020. április 08.
Az olvasók segítségével sikerült még összegyűjteni néhány további érdekes példát, ahol az r és az l felcserélődnek. Köszönöm mindenkinek a segítséget!
r→l
A kvarc, kvarcjáték, és kvarclámpa helyett lehet kvalc, kvalcjáték, és kvalclámpa. Az eredeti posztban nem írtam, de a rüverc lehet rükvelc is. Van, aki a szkenner-t szkennel-nek hívja, vagyis főnévként használja a szkennel változatot. A tesztoszteron lehet tesztosztelon. A pirula lehet pilula, de ez egy bonyolultabb eset, mert valójában az utóbbi volt előbb (lásd a Szószátyár posztjait itt és itt). A szolidaritás mellett mutathatunk szolidalitás-t vagy szolidalíthatunk is. Barter helyett bartel. A frusztráció vagy a frusztrál helyett sokan flusztráció-t és flusztrál-t mondanak.
l→r
A szalakáli-nak van olyan változata, hogy szalagáré. Kartell helyett karter (Vagy fordítva, mind a két szó külön is létezik, és kölcsönösen cserélgethetik a hangalakokat a beszélők, lásd itt.)
l↔r
A randalíroz-ból lehet randaríloz, vagyis a végén az r és az l felcserélődhetnek. A leprás lehet replás.
bónusz
A tritikálé lehet tlitikáré, tritikáré, tikitálé, trikitáré, titikáré, de kritikálé változatban is hallotta már egy olvasónk, vagyis itt szinte minden előjön.
Rákosi György
2020. április 24.
Mikor? Vasárnap vagy vasárnapon?
A hét utolsó napjáról.
Még valamelyik karácsony előtti híradóban írták az aktuális hír alá: tömeg aranyvasárnapon. Nem tudom, az olvasónak feltűnik-e ebben valami, nekem a határozórag (-on) volt egy kicsit furcsa a végén. Egyébként valószínűleg azt mondanám, hogy Aranyvasárnap havazott, és nem azt, hogy Aranyvasárnapon havazott. De ha egy kicsit kutakodik az ember, akkor nem nehéz sem az aranyvasárnapon-ra, sem a most éppen aktuálisabb virágvasárnapon-ra példákat találni. Ez a kettő a Magyar Nemzeti Szövegtárból származik:
Arra kérem dr. Tátrai Zsuzsa néprajzkutatót, hogy röviden mondja el, mit ünnepelünk virágvasárnapon.
Aranyvasárnapon , december 21-én délelőtt 11 órától 18 óráig, és december 22-én, hétfőn 10 órától 17 óráig árengedményes könyvvásárt tartunk a Pallas Páholyban.
Persze attól függetlenül, hogy ezek a mondatok nem biztos, hogy mindenkinek jók, még mindig jobbak, mint mondjuk a Vasárnapon havazott. Miért lehet kicsit jobb az aranyvasárnapon, mint a vasárnapon? És egyáltalán, mikor kell vagy mikor lehet a vasárnap helyett a vasárnapon kifejezéssel válaszolni mikor-kérdésekre? Mint látni fogjuk, sokszor akár mind a két változat is elfogadható lehet, és mivel a döntés nem mindig könnyű, a végén lehet majd szavazni is arról, hogy kinek melyik tetszik jobban. (tovább…)
Névmásblog 