Névmásblog

Kezdőlap » Szavak élete » Oltakozik

Oltakozik

Megjegyzések egy szó jelentéséhez és nyelvtanához.


Ismét egy hirtelen nagy ismertségre szert tett szót vizsgálunk meg a Névmásblogon: íme az oltakozik. Én magam, ahogy sokan mások, tavaly hallottam először ezt a szót, és mivel még mindig nem vagyok teljesen tisztában jelentésének minden árnyalatával, megpróbálom összeszedni azt, amit egy nyelvész összeszedhet. Ehhez várom az olvasók segítségét is, hiszen mások nem biztos, hogy pont így használják vagy értik ezt a szót. Az, hogy érzelmileg ki hogy viszonyul ehhez az igéhez, most nem annyira érdekes számunkra – bár az önmagában is egy érdekes kérdés, hogy miért válnak egyes szavak olyan megosztó nyelvi elemekké, mint amilyen az oltakozik is lett. De tegyük ezt félre, nézzük mit tudhatunk erről az igéről.

Ahogy azt többen megjegyezték, az oltakozik nem egy régi szó. Megpróbáltam összeszedni néhány korai előfordulást, de egyik sem született hamarabb, mint én: 

hallhasd a hars ecet szagát
ha rádordít a szomjúság
sár! sárkánylélek – oltakozz ( <1988, Határ Győző: Engesztelő. A léleknek rengése 125. oldal)

ha az oltakozás lángbogaraival
a test takaréklángja kilobban
még görcs kiremegéssel utolsót nyilall
az élet fantomfájdalma
a halottban (<1991, Határ Győző: Tükörírás)

Jelenleg azt mondhatjuk, hogy influenzajárvány-mentes peridódusban vagyunk. Oltakozni viszont érdemes továbbra is. (2010, feol.hu.)

A szakmai vélemények közismert akkori ellentmondásossága miatt a később oltakozók közé tartozott Lubics Ákos igazgató is. (2010, promenad.hu)

Hogyha sok ilyen család lenne, akkor elérnénk egy olyan szintet, hogy már a sok-sok gyerek, aki nem oltakozik, nem oltatnak be, azok ugye egy egész járványt indukálnának, mint például Ausztriában, kanyarójárványok vannak. (2011, Kossuth Krónika)

Még 2-3 hét biztosan van a járványos előfordulásig, az oltóanyag 10 nap alatt kifejti védőhatását, ezért azt tanácsolja mindenkinek, aki védekezni szeretne, hogy oltakozzon. (2013, promenad.hu)

Határ Győző több művében is előfordul valamilyen alakban, de ott még mást jelent: mivel általában a tűz is valahogy jelen van a kontextusban, az oltakozik nála valószínűleg valami fajta tűzoltást jelent. Most ebbe nem is mennék bele jobban, nekünk elég annyit rögzíteni, hogy ez még nem az az orvosi kifejezés, amit mostanában megismertünk. Ez utóbbi jelentésben egyébként nagyjából 2010 körül adatolható ez a szó először, lásd a fenti példákat. Ha valaki talál korábbi példákat, köszönettel veszem majd őket. 

Ez az újabb oltakozik valami olyasmit jelent, hogy ‘beoltatja magát’, és olyan igékkel rokonítható, mint mondjuk az alábbiak:

borotválkozik, (be/fel)iratkozik, ígérkezik, nyiratkozik, szárítkozik, szépítkezik, temetkezik, törülközik/törölközik, védekezik

Tehát egyértelműen létezik egy olyan minta a magyar nyelvben, amire az oltakozik ráhúzható, viszont ez már nem egy igazán termékeny szóalkotási mód. Talán ezért sem tudják elfogadni sokan az oltakozik igét, mint egy új lexikai elemet. (Csak kontrasztnak írom, hogy például az iparkodik, szamárkodik, kufárkodik egy még használható mintát képviselnek, hiszen van trollkodik, de találtam előfordulást mondjuk a putyinkodik igére is). Mások viszont azért láthatják hasznát ennek az új igének, mert egy szóban fejezi ki a beoltatja magát tartalmat.

Vegyük akkor sorra, hogy mik ennek a szóképzési mintának azok a tulajdonságai, melyek az oltakozik jelentésének kialakításában is szerepet játszhatnak.

akaratlagosság

Csak olyanok oltakozhatnak, akik be is akarják oltatni magukat, vagy legalábbis tudatosan hagyják magukat beoltatni. Tehát az én nyelvérzékem szerint egy két hónapos csecsemő nem oltakozhat, ahogy mondjuk egy macska sem. (Ezzel szemben mondjuk az ütközik nem feltétlen akaratlagos cselekvés.)

visszaható jelleg (reflexivitás)

Az oltakozik csak azt jelentheti, hogy beoltatja magát, és nem használjuk akkor, ha az alany valaki mást olt be. Tehát például az a mondat, hogy Az orvosok a gimnáziumban oltakoztak, nem jelentheti azt, hogy az orvosok beoltották a gimnazistákat, hanem csak azt, hogy történetesen a gimnáziumban lettek beoltva maguk az orvosok is.

Az egyébként nem annyira triviális, hogy ilyen értelemben visszaható legyen ez az ige, hiszen például a vagdalkozik vagy a vágyakozik ige sem visszaható: rendesen másra irányulnak, vagyis nem azt jelentik, hogy ‘magát vagdalja’ vagy ‘vágyja/kívánja magát’. Másrészt az ezt a szóképzési mintát követő igék egy része kölcsönös (reciprok) olvasatú: a szeretkezik olyan dologról szól, amit egymással csinálnak az emberek, ahogy a szövetkezik és a vitatkozik is. De az eddigi tapasztalataim szerint így sem lehet használni ezt az igét: Kati és Béla a gimnáziumban oltakoztak nem jelentheti azt sem, hogy ők ketten egymást oltották be. Vagy mégis? Vagy ez a mondat akár azt is jelentheti, hogy ők ketten a diákokat oltották? Aki így is tudja érteni ezt az igét, az írja meg.

okozói jelleg (kauzativitás)

Talán másnak is feltűnt, hogy az igénk oltakozik és nem oltatkozik alakú. Ez azért különösen érdekes, hiszen egyébként a jelentését mindenütt úgy adják meg, hogy ‘beoltatja magát’. Hova tűnik el a –tat képző (ezt hívtuk az iskolában műveltető képzőnek)?

Nos van, ahol egyébként megmarad: a nyiratkozik az ugye valami olyasmit jelent, hogy ‘lenyíratja a haját’, vagyis ‘megkér másokat, hogy nyírják le neki a haját’. Az olt tőben az az érdekes, hogy sokan gyakorlatilag az oltat változattal azonos jelentésben használják, lásd ezeket a példákat:

Az osztrák kancellár is beoltja magát.
Beoltja magát az orosz fejlesztésű, Szputnyik V vakcinával Vlagyimir Putyin elnök. 
A kanyaró önmagában egy viszonylag egyszerűen megelőzhető betegség, hiszen ha valaki beoltja magát ellene, egész életében immunis lesz.

Én itt magamtól a beoltat változatot használnám, de elég sok ilyen, a fentiekhez hasonló példát lehet találni, tehát valószínűleg sok beszélőnek elég a rövidebb alak is itt. Akkor is, ha egyébként egyértelmű a szövegkörnyezetből, hogy mondjuk az osztrák kancellár nem saját magának adta be az oltást, hanem másokat kért meg erre. 

A nyír és az olt tő közt az lehet egy releváns különbség, hogy az olt tőben ott rejtőzik egy –t toldalék, amit általános okozati viszonyok kifejezésére lehetett használni történetileg. Lásd: dönt ‘azt okozza, hogy ledőljön’, ment ‘azt okozza, hogy megmeneküljön’, nyit ‘azt okozza, hogy kinyíljon’, stb. Ezek nagyon régi szóalakok, ahol már nem érezzük az összetettséget, de annyi tapasztalatunk még lehet, hogy a rövid, t-re végződő tövek sokszor ilyen értelemben okozati viszonyokra utalnak. Talán ezért is lehet sokaknak az olt az oltat-tal egyenértékű néha, és ezért mondjuk azt, hogy oltakozik, az egyébként jobban áttetsző szerkezettel bíró oltatkozik helyett.

sokaság

Ez lehet csak egy a járványhelyzetből fakadó érzet, de nekem az első perctől fogva a temetkezik-kel analóg az oltakozik annyiban, hogy a szó szerinti értelmében temetkezni csak emberek egy csoportja tud. Vagyis a Mi családunk régóta ide temetkezik az jó, az Én is ide fogok temetkezni azonban nem annyira. Hasonlóan: Minél többen oltakoznak, annál jobb – ez jó, de Az apósom is fog oltakozni – ez nekem kicsit furcsa, mert ez csak egy ember. Egyáltalán nem biztos, hogy tényleg van ilyen különbség, de várom ehhez is a megjegyzéseket.

időbeli kiterjedtség

Az előző ponthoz szorosan kapcsolódik, hogy az oltakozás általában egy időben elhúzódó folyamat, és nem egy pontszerű történés. Tehát a Tegnap hatkor oltakoztam nem csak azért nem olyan jó nekem, mert egyedül voltam, hanem azért sem, mert ez rövid ideig tartott. Csakúgy, mint ez előző pontban, ebben sem vagyok biztos azonban. A visszaható igék többsége valóban olyan, hogy ha még időben korlátos is, akkor is van egy adott kiterjedése (lásd: megborotválkoztam); de ez nem minden ilyen alakú igére igaz (lásd: megérkezik). Szóval itt is majd döntsenek az olvasók.

És akkor ezzel a végére is értem, nagyjából ennyi az, ami nekem érdekes az oltakozikban. De ahogy többször is jeleztem, nem értem még annyira ezt a szót, hogy mindenben biztos legyek, így érdeklődve várom az olvasók megjegyzéseit is.

Rákosi György
2021. január 16.

Megjegyzések:


12 hozzászólás

  1. Boros Zoltán szerint:

    Alapos elemzés, kár, hogy nem határozottabb az Igen és a nem, de így izgalmas, mert továbbgondolásra serkent. Nem vagyok nyelvész, se magyar tanár, nem szakmai, hanem egyéni, nyelvérzéki (ha van ilyen) meggondolásaim vannak.
    A ‘-kozik’ képzőt visszahatónak érzem, és nem egyszeri cselekményt jelez, hanem több mozzanatból álló cselekménysort. Mikor használnám az ‘oltakoztál-e’ formát? Csak amikor nem az oltás beadásának tényére kérdeznék rá, hanem a regisztrációval kezdődő egész szervezési-ügyködési folyamatra, amelynek csak a csúcsa és célpontja maga az oltás.

    Kedvelik 1 személy

  2. Boros Zoltán szerint:

    (folyt.) Az eredetileg talán tréfás, játékos, ironikus használatra létrejött ‘oltakozik’, ‘oltakodik’ forma immáron szócsaláddá bővült (olakodás, oltakodni, oltakodunk stb.), és szinte teljesen kiszorította a ‘beolt’, ‘megkapja az oltást’ nyelvileg kifogástalan alakzatokat. Így a szókincsünk nem gyarapodott, hanem szegényedett.

    Kedvelik 1 személy

  3. El Mexicano szerint:

    Nekem nincs különösebben bajom ezzel az igével, legfeljebb csak a hasonló igék “időbeli kiterjedtsége”, mint az utolsó bekezdésben írtad, hat egy kicsit furcsán. Ugyanakkor a beoltja magát ~ beoltatja magát nem ismeretlen jelenség a spanyolban sem: ők sem igazán szeretik a műveltető szerkezet használatát ilyen esetben, tehát pl. a “me vacuno” inkább jelenti azt, hogy ’beoltatom magam’ és nem ’beoltom magam’ (hasonlóképpen: me opero ’megoperáltatom magam’, nem *’megoperálom magam’ – ezt szerintem senki sem érti így), viszont azt szinte senki sem mondja, hogy “me hago vacunar” – erre összesen 23 találat van (vö. “me vacuno”: ~ 480.000 találat).

    Kedvelik 1 személy

    • Rákosi György szerint:

      Nagyon érdekes, nem jutott eszembe, hogy más nyelvekben is lehet ilyen. Annyiból motiváltnak tűnik, hogy az oltás felvétele nagyrészt a beoltott döntésén múlik, és azt tudjuk a világról meglévő ismereteink alapján, hogy az orvos fogja beadni majd. Tehát ez lehet részben egyfajta gazdaságossági dolog: nem használok műveltető/kauzatív szerkezetet, mert egyébként is egyértelmű, hogy miről van szó. Ezzel szemben mondjuk a tanít-taníttat pár esetén informatív, hogy van-e extra morfológia vagy sem.
      Most rákerestem, és az angolban is megvan ez valószínűleg, tehát lehet azt mondani, hogy “I vaccinate myself” abban az értelemben, hogy “I get vaccinated”.

      Kedvelés

  4. Neville szerint:

    A sokaság feltételével nem értek egyet. Én oltakozom, te oktakozol, ő oltakozik. Vagy én oltakozzam, te oltakozz, ő oltakozzon! Az én nyelvérzékem szerint ezek teljesen rendben vannak.

    Kedvelik 1 személy

    • Rákosi György szerint:

      Valószínűleg a legtöbben így használják, vagy ebbe az irányba fejlődik a dolog. A lényegét tekintve viszont az igeragozás önmagában még a résztvevők számát sem mindig adja meg: az “én sokat beszélgetek/levelezek/vitatkozok” többszereplős események, holott az alany és a vele egyeztetett ige E1. Mondjuk inkább, hogy nekem az “oltakozni” valami olyasmi, mint a “szurkolni”: ha azt mondom, szurkolni megyek, akkor is normálisan rajtam kívül még sokan lesznek, akik ezt csinálják (a “temetkezni” példa lehet, hogy túl erős lett, elismerem).

      Kedvelés

    • Mokus szerint:

      Nekem ez ugy hangzik, mint aki toredelmesen lehajtja a fejet, es alarendeli magat egy felsobb akaratnak: imadkozom, imadkozik … stb. Szerintem az “oltakozas” egy nevetseges szleng, vadhajtas, lusta ember nyelvhasznalata, vagy nagyzoloe, finomkodoe. Van erre rendes kifejezes: “beoltatom magamat”. Formedvenyekre igazan nincs szuksege a magyar nyelvnek.

      Kedvelés

  5. Bojti Bence szerint:

    Nagyon sokáig nem értettem, mi a bajom az oltakozik igével, de első hallásra nekem valahogy nevetséges volt. Némi fejtörés után rájöttem azért, mert számomra az adakozik, imádkozik, bérmálkozik asszociációkat adta, tehát valamilyen jó szándékú, nemes vagy spirituális történést ír le, erős egyházi áthallásokkal. Az oltakozás ebben az értelemben az oltási szertartáson való részvétel. (Oltár előtt esetleg.) Az oltás szentségében részesült oltakozókat az állam hivatalosan is elismeri. Ehhez kapcsolódó nemzeti ünnepünk is van, a Nagy Tavaszi Terasznyitás ünnepe, ami ma már a húsvéttal összevethető jelentőségében, és ahhoz hasonlóan, hosszú böjti időszak előzi meg. “Oltakozzatok, és tiétek lesz a mennyeknek országa!” – mondá az apostol az állami televízióban, és ez mulatságos. A Bibliában lenne helyénvaló ez a szó.

    Másik oldalról a szó története is érdekes lehet, de erről csak sejtéseim vannak. Úgy képzelem, hogy ez valamilyen hivatali formanyelv része lehet. Orvosi, egészségügyi közigazgatási, vagy egyéb hivatali szakzsargon. Ha ez igaz, akkor olyan alakokkal rokonítanám az oltakozni igét, mint a borzasztóságos “keletkeztetni”, ami tényleg létezik, és ügyek tudják tenni dokumentumokkal. Onnan nézve feltehetően azt a sokaságot kellett valahogy megnevezni, amelyik az oltópontokhoz járul, és a szó a gyakorlatban használhatónak bizonyult. Az önkéntes, tehát bizalmi alapon történő oltásért járulás megintcsak a szentség felvételével (vö. oltás felvétele) van asszociatív viszonyban, és a jelek szerint ez a póz nem idegen a bürokráciától sem. Ami váratlan, hogy egy pandémiának és egy karakteres tisztifőorvosnak köszönhetően a szó a köznyelv része lett. De már ez van.

    Kedvelés

  6. Serfőző Levente szerint:

    A -kozik hozzáadás ismételt cselekvést jelent, pl. a borotválás sok mozdulatból álló folyamat. A költekezés is többszöri cselekmeny, amig a sajat magad beoltása egyszeri cselekmény. A Magyar nyelv csodálatos árnyalatai ezek. A verset is csak egyszer szoktak költeni. Sajnos ezeknek a magyartalanágoknak elfogadása rontja legnagyobb nemzeti kincsünket, a mi magyar nyelvünket. Én soha nem fogom használni.

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Ha szeretnél emailben értesítéseket kapni az új cikkekről, add meg az emailcímed, és kövesd a blogot.

Csatlakozz a 593 követőhöz

Follow Névmásblog on WordPress.com
%d blogger ezt szereti: