Névmásblog

Hát mit nem mondol?

Az idei programunk a Kutatók Éjszakáján.


Az idén is lesz Kutatók Éjszakája, és az idén is várunk mindenkit: nyelv, nyelvtanulás, nyelvészet, nyelvi tanácsadás és kerekasztal, ahol mindenki elfér. Plusz ajándékok, meglepetések, és ételek-italok a nyelvészek kamrájából.

A fő paraméterek:

  • időpont: 2017. szeptember 29. (péntek), 18:00-tól 21:00-ig, vagy igény szerint tovább
  • helyszín: Debreceni Egyetem Főépület, 109. terem (a bejáratnál fel a lépcsőn, és balra a túlsó folyosón)
  • szervezők: az Angol Nyelvészeti Tanszék oktatói és diákjai
  • kinek: általános iskolás kortól a végtelenségig, mindenkinek, akit izgat a nyelv
  • részletes és frissített infók: az esemény Facebook-oldalán (aki tervezi, hogy jön, nyomjon ott egy igent)

Tegeződjünk, magázódjunk,
háttal kezdjünk mondatot?
Szótárfüzet, szófordítás,
hát a névmást hol hagyod?
Gyere haver, csatlakozzál,
ismerd meg a nyelvünket.
Díszpolgári címet kapol
ha kitöltöd tesztünket.

Találkozzunk a jövő héten!

Rákosi György
2017. szeptember 18.

 

Reklámok

Megint add oda nekem!

Még néhány gondolat a témában a felmérésünk eredményei alapján.


Néhány héttel ezelőtt írtam egy cikket itt a Névmásblogon az add oda nekem szerkezetről. Sokakat azért bizonytalanít el, mert az add ide nekem alternatívájának tekintve feleslegesnek és jelentésében ellentmondásosnak tűnhet. A cikkemben egyrészt amellett érveltem nyelvi adatok alapján, hogy az add oda nekem létező kifejezés, az oda nekem fordulat pedig kifejezetten gyakori más igék mellett. Kár lenne tagadni vagy tiltani a létezését, különösen akkor, amikor adott esetekben akár még jobban is hangzik az oda nekem, mint az ide nekem. Az igazán érdekes kérdések pedig ott kezdődnek, hogy mondjuk miért csak az ide helyén lehet néha az oda, fordítva azonban nem. Vagy akkor, amikor nem egyformán ítélünk meg első látásra nagyon hasonló mondatokat.

A cikk végén a Névmásblog olvasóit arra kértem, hogy szavazzanak néhány olyan mondatról, amelyekben az ad ige mellett az oda nekem kifejezés szerepel. Ezennel köszönöm mindenkinek, aki részt vett ebben a kis felmérésben, melyet a mai nappal lezártam. Az alábbi eredmények születtek:

1. Megkértem, hogy adja oda nekem a kislapátot.  (74 – 100%)

2. Miért nem akarod odaadni nekem a kislapátot? (62 – 84%)

3. Utálom a kislapátot nekem oda nem adó lányt.  (57 – 77%)

4. Add oda nekem vagy Józsikának a kislapátot! (53 – 72%)

5. Hát a kislapátot odaadod-e nekem? (40 – 54%)

6. Add oda nekem a kislapátot! (34 – 46%)

A tesztben legalább 1, legfeljebb pedig az összes (6 db) mondatot lehetett kiválasztani jóként. Egy résztvevő tehát több mondatot is elfogadhatott. A mondatok után zárójelben az szerepel, hogy az adott mondatra hányan szavaztak, a százalékok pedig azt mutatják, hogy az adott mondat a legtöbb szavazatot elért 1. mondathoz képest milyen arányú szavazatot kapott.

(tovább…)

Nyelvhasználati teszt lezárva

Röviden az eredményekről.


Júniusi posztomban egy kérdőív kitöltésére kértem a Névmásblog olvasóit. Mivel akkor nem mondtam meg, most leírom, hogy az érdekelt, ki hogyan használja a névelőt a magyar birtokos szerkezet egyes változataiban.

A tesztet a mai nappal lezártam. Összesen 149-en töltötték ki, akiknek ezúton mondok hálás köszönetet. A nyers adatokat elérhetővé tettem, ezen a linken lehet őket böngészni.

Az ICSH-n, Budapesten

Az ICSH-n, Budapesten

A kérdőív nyelvészeti háttere egy olyan téma, amivel már foglalkoztam két évvel ezelőtt, és most újra elővettem, hogy egy kicsit jobban elmélyedjek néhány kérdésben. Két éve a Névmásblogon is írtam erről a háttérről, itt és itt lehet elolvasni a két vonatkozó cikket. Ha valakit esetleg jobban érdekel a mögöttes nyelvészeti tartalom, elolvashatja ezt az idén megjelenő angol nyelvű cikkemet, vagy ezen az oldalon megnézheti annak az előadásnak az anyagát, amelyben a kérdőív eredményeiről beszéltem (kicsit le kell tekerni a presentation_ elnevezésű pdf fájlig).

Az előadást 2017. június 30-án tartottam, az MTA Székházban rendezett 13th International Conference on the Structure of Hungarian konferencián. Ez az angol nyelvű konferencia minden második évben szokott lenni vagy Magyarországon, vagy pedig valamelyik olyan külföldi kutatóközpontban, ahol foglalkoznak a magyarral. A programról és általában a konferenciáról itt lehet olvasni. És mivel most nagyon sok lett a link ebben a posztban, kivételesen beszúrtam egy képet is, amit egy kollégám készített rólam az előadás előtt. Mondjuk ez nem tudom, hogy mennyiben javítja a helyzetet – mindenesetre még egyszer köszönöm mindenkinek, aki kitöltötte a kérdőívet.

Rákosi György
2017. augusztus 7.

Add ide nekem? Add oda nekem?

Ide-oda érvelgetések.


Vannak mondatok, amiket mindig csak mástól hallunk. Ilyen az add oda nekem fordulat is, a magyar nyelv művelésével foglalkozó írások és a magyar nyelvért aggódók egyik kedvenc vesszőparipája. Az vele az elvi gond, hogy az oda használata az eltávolítás képzetét idézi fel, és mivel az add nekem felhívás egyébként valaminek a hozzám (vagyis a beszélőhöz) közelítésére szólít fel, helyes vagy helyesebb azt mondani, hogy add ide nekem. Sőt, akár el is hagyható még az ide is, viszont tegyük bele a mondatba azt, hogy kérlek, ha már udvariasan meg akarunk kérni valakit. De az add oda nekem ebben a megközelítésben mindenképpen egy ellentmondásos, és emiatt kerülendő szerkezet: ha nekem jön valami, akkor nem távolodik, hanem közeledik. Ide vele!

Egy nyelvésznek nem feladata, hogy ízlésbeli kérdésekről nyilatkozzon – ezt akkor is el kell mondanom, ha már esetleg unalmasnak hat. Minden olyan szerkezetet a nyelv részének kell tekintenünk, amit legalább a beszélők egy csoportja látható rendszerességgel használ. Az add oda nekem kifejezés pedig ilyen, hiszen teljesen jó a magyar anyanyelvű beszélők legalább egy részének. A nyelvművelő irodalom is pontosan azért foglalkozik vele, mert létezik. Ezzel szemben nem létezik olyan tagadó szerkezet, hogy add ne oda nekem, mert ha tagadni akarjuk a mondatot, akkor senki sem használná ezt a változatot az általánosan elfogadott ne add oda nekem helyett. A magyar nyelv minden szabatos leírásának számot kell adnia arról, hogy az előbbi nem része a magyarnak, az utóbbi viszont igen. Ha kicsit jobban szétnézünk az ide-oda adatok közt, akkor hamar nyilvánvalóvá is válik, hogy egyáltalán nem cserélgethető szabadon az oda és az ide. Ha úgy tetszik, a nyelvészeti feladat éppen az, hogy megértsük, mikor és miért válthatnak egyes beszélők az idéről az odára a mondatjelentés alapvető megváltozása nélkül, és hogy miért nem nagyon működik ez a csere az ellentétes irányban. Ezekről a kérdésekről szól ez a bejegyzés, és a végén mindettől függetlenül szavazni is lehet az itt tárgyalt szerkezetekről. (tovább…)

Nyelvhasználati teszt

Újabb kalandozások a magyar nyelv rejtelmeiben.


Egy kis segítséget szeretnék kérni a Névmásblog magyar anyanyelvű olvasóitól: akinek van 10-15 perce, az kérem töltse ki az ezen a linken található kérdőívet:

kérdőív

A tesztben magyar mondatok elfogadhatóságát kell megítélni, és semmilyen előzetes nyelvtani vagy nyelvészeti tudás nem szükséges hozzá. Az adatokat a jelenleg folyó kutatásaimban fogom felhasználni, és az eredményekről majd később itt a blogon is beszámolok.

Előre is köszönöm mindenkinek a segítséget!

Rákosi György
2017. június 20.

Frissítés

A tesztet 2017. augusztus 7-én lezártam. Az eredményekről ebben a cikkben lehet olvasni.

Veszélyben a haza?

A nép egymást gyűlöli.


A tavasz csalhatatlan hírnökei a március 15-i beszédek. Megszoktuk őket, mint az újra jelentkező madárdalt, és úgy is tudunk nekik örülni, ha éppen nem is hallgatjuk őket végig. Az idei március is ebben a szellemben telt volna, most azonban kivételesen fülön talált egy a sajtó által valamiért újonnan felkapott mondat a miniszterelnökünk 2008-as március 15-i beszédéből. A rend kedvéért idézem a vonatkozó szövegrész tágabb környezetét is:

A nagyméltóságú helytartótanácsok azt szeretik, ha a nép egymást gyűlöli. Szomszéd a szomszédot, beteg az orvost, tanár a diákot, jobb módú a szegényt, nyugdíjas az egyetemistát, azaz mindenki mindenkit. Mert amíg egymást marjuk, addig nincs időnk és erőnk kimondani, hogy a király meztelen.

(Orbán Viktor 2008. március 15-i ünnepi beszédéből) 

A nép egymást gyűlöli? Ez meg milyen dolog? Mármint az egymás gyűlölése nem szép egyáltalán, de ettől függetlenül tudunk ilyet mondani a magyarban? Ezt vizsgáljuk ebben a cikkben, és a végén szavazni is lehet! Ami Petőfinek a rónák végtelenje, az nekünk a nyelvtan: barangoljunk kicsit a kölcsönös névmás használatának tengersík vidékin.
(tovább…)

Névmásos műhelykonferencia Debrecenben

2017 Debrecen Workshop on Pronouns.


2017. február 24-25-én egy angol nyelvű nemzetközi műhelykonferenciát szervezünk a Debreceni Egyetem Angol Nyelvészeti Tanszékén. A Névmásblog olvasói számára talán nem váratlan, hogy a 2017 Debrecen Workshop on Pronouns a névmásokkal foglalkozik.

Természetesen lesz szó a magyar névmásokról, de a nagyobb európai nyelvek közül az angol, a holland, a német, az orosz is szerepel a programban. Lesz egy külön előadás az izlandi nyelvről is, valamint az európai nyelvek olyan leszármazottjairól, mint a brazíliai portugál vagy a dél-afrikai afrikaans. De szerepel a programban a kelabit nyelv is (Borneó), a nagyobb részt Kanadában élő feketelábú (Blackfoot) indiánok nyelve, a kaukázusi nyelvek közül a cserkeszként is ismert adige és a kabard, és végül a velünk rokon marik nyelve is (őket pedig esetleg cseremisz néven is ismerhetjük).  Lesznek hazai előadóink, a külföldiek pedig Ausztriából, Belgiumból, az Egyesült Királyságból, Hollandiából, Lengyelországból, Németországból, Oroszországból és az USA-ból érkeznek.

A műhelykonferenciával kapcsolatos minden információ a honlapunkon megtalálható. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Ennek menetéről szintén a honlapon lehet tájékozódni.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Rákosi György
2016. december 31.

Hogyan társalkodjunk űrlényekkel?

Gondolatok az Érkezés című film nyelvészeti vonatkozásairól.


Az idén mutatták be a mozikban az Érkezés című filmet (2016, rendezte: Denis Villeneuve). Rögtön a címe is érdekes, már amennyiben gyakorlatilag szó szerint lefordították az angol eredetit (Arrival), ami nem feltétlen az alapeset a magyar változatoknál. Lehet, hogy a fordító most eleve megszeppent a film által felvetett problémától és nem akarta növelni a bajt: Hogyan tudunk kommunikálni egy más világból érkezett lényekkel úgy, ha nem ismerjük sem a nyelvüket, sem az ő világukat?

A filmben ugyanis barátságos szándékúnak tűnő űrlények érkeznek a Föld különböző pontjaira, csak senki nem tud velük beszélni. Persze adódik a kérdés, hogy akkor miért nem tanulják meg az amúgy is intelligensebb idegenek a mi valamelyik nyelvünket, de aki megnézi a filmet, az tudja, hogy milyen fontos az, hogy mi tanuljunk meg űrlényül, és nem fordítva. A film egyébként nagyjából arról szól, hogy felkérnek egy nyelvészt és egy elméleti fizikust, hogy fejtsék meg az egyébként csak simán lehétlábúzott (heptapod) idegenek nyelvét. A történet részleteire itt jobban nem is szeretnék kitérni, hiszen még sokak számára lehet ismeretlen maga a film, másrészt nem is filmkritikát készülök írni, hanem néhány gondolatot a film által felvetett nyelvi-kommunikációs problémákról. Sőt, egyelőre a forgatókönyv alapjául szolgáló novellát (Ted Chiang Story of your life ‘Az életed története’) sem olvastam el, hogy az se zavarjon meg minket, hogy szokás szerint a film nem követi hűen a novella vonalvezetését (legalábbis ezt írták róla mások, lásd például a lent hivatkozott cikkeket).

Amiről szó lesz, az elsősorban az idegenekkel való kommunikáció néhány alapvető problémája, külön kitérve a nyelvük elsajátításának nehézségeire; de a végén megemlítünk egy rejtélyes magyar szót is, melyre utalás történik a filmben. (tovább…)

Ismét Szuperkurzus Pécsen

Nyelvészeti mesterkurzusok érdeklődőknek.


2017. január végén ismét lesz nyelvtudományi szuperkurzus Pécsen. De tulajdonképpen írhatom nagybetűvel is, Szuperkurzusként, hiszen a szó mintegy márkanévvé vált a hazai nyelvész berkekben azóta, hogy 1998-ban megrendezték Pécsen az első ilyen rendezvényt. Aztán volt Budapesten, Debrecenben és Szegeden is, de legtöbbször Pécs látta vendégül a nyelvtudomány iránt érdeklődő hallgatókat. Mint ahogy jövő év elején is majd, köszönhetően az ottani ReALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoportban és a Pécsi „Comprehensive Grammar Resources: Hungarian” Kutatócsoportban dolgozó kollégák szervező munkájának.

A mostani Szuperkurzus programja:

Ezek az órák váltogatják egymást naponta 2017. január 22-25. között egy intenzív körforgásban, és mindenki szemezgethet magának abból, ami leginkább érdekli. Tandíj nincsen, a szervezők minden érdeklődőt várnak szeretettel. Vizsgázni, tesztet írni nem kell; de ha valaki jegyet szeretne szerezni és azt a saját egyetemén elismertetni, azt is meg szoktuk oldani.

A Szuperkurzus szellemiségét és hangulatát hadd idézzem most meg a szervezők leírásán keresztül:

A szuperkurzusok valamennyi részvevő számára ingyenesek, és általában az előadók sem szoktak pénzt elfogadni, csupán szállás- és útiköltségüket biztosítjuk. Sőt arra törekszünk, hogy pályázati forrásaink függvényében hozzájáruljunk a szegényebb sorsú, például határon túlról érkező hallgatók és kollégák költségeihez.

A fent leírtak kötetlen hangulatot, baráti légkört, pezsgő szakmai érdeklődést keltenek. A hallgatókban elkötelezett érdeklődés ébred a nyelvtudomány iránt, a kollégák pedig rácsodálkoznak Pécs szépségére, és gyakran sokkal rózsásabb képet visznek haza tanszékünk tudományos vitalitásáról is, mint amit a hétköznapokban fenn tudunk tartani – ez azonban erőt ad munkánk folytatásához.

Továbbra részletekről a lent megadott oldalakon és a szervezőknél lehet érdeklődni.

Szuperkurzus a Pécsi Tudományegyetem oldalán

Szuperkurzus a Facebookon

Fiúk, lányok, pesti srácok

Párhuzamos történetek.


Szeles Erika Kornélia forrás: Vagn Hansen & Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár

Szeles Erika Kornélia
forrás: Vagn Hansen & Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár

A 20. századi történelem jelentős része, a korábbi századoktól eltérően, már képként őrződött meg bennünk. Churchill, Roosevelt és Sztálin egymás mellett üldögélnek Jaltában, Kennedyt egy limuzinban halálos lövés éri, Brezsnyev és Honecker megcsókolják egymást. Horthyt a legtöbben fehér lovon, tengerész egyenruhában képzelik el; de ez talán változik, mert az utóbbi néhány évben népszerű lett az a fényképe is, amin egy medencében látható, a bal karján egy míves – vagy mai szóhasználattal: kézműves – sárkányos tetoválással. Érdemes lenne ezt a képet is beletenni a történelemkönyvekbe, a srácoknak biztos jobban felkeltené a figyelmét a tetkós bácsi, mint a fehér lovas tengerész.

Az 1956-os forradalom szintén jórészt képként él már bennünk. A forradalom egyik ilyen meghatározó képi momentuma Szeles Erika fényképe, ahogyan már a forradalom leverése után megjelent a dán Billed Bladet hetilap címoldalán. Erika akkor már nem élt. Nagyon fiatalon, 15 évesen csatlakozott a felkelőkhöz, és 1956. november 7-én (egyes források szerint november 8-án) lelőtte egy szovjet katona.

Mindez annak kapcsán jutott most eszembe, hogy a történelemszemléletünket nem csak a képek, hanem többek közt a nyelv is befolyásolja. Elég arra gondolni, hogy 1956 sokáig ellenforradalom volt, és akkoriban a pesti srácokról sem volt divatos beszélni. Most viszont éppen ez a kifejezés került a középpontba és ez határozza meg az emlékezés kereteit. De mit is jelent ez a kifejezés? Lehet-e például Szeles Erikára azt mondani, hogy ő egy pesti srác volt? És azt, hogy a pesti srácok egyike volt? A cikkben összefoglaljuk a kép és a kifejezés történetét, kitekintünk a srác szó jelenére, és megpróbálunk az előző két kérdésre is válaszolni.

Egy kép története

A híressé vált képet egy dán fotós, Vagn Hansen készítette még a forradalom alatt. A fényképész Erika keresztnevére emlékezett és egy kicsit el is beszélgethettek, mert Erika valószínűleg tudott valamennyit dánul. Az 1940-es évek végén három hónapot Dániában töltött egy jótékonysági akció keretében.

Egy akkor szintén 15 éves dán fiú, Henning Schultz, mint a társai többsége akkoriban, rajongott Erikáért. El is tette a képeit leközlő Billed Bladet újság akkori számait, és amikor egyszer 50 évvel később újra rájuk bukkant, elhatározta, hogy felkutatja Erikát. Az ő kitartásának és a már sajnos megszűnt Hírszerző portál kutatásainak köszönhetően derült ki, hogy pontosan kit ábrázol a kép, és mi Erika története. Aki többet is szeretne olvasni róla, az böngészhet a cikk alján hivatkozott forrásokban. Mi most kanyarodjunk vissza a nyelvre, és nézzük meg, honnan érkeztek a magyarba a srácok.

(tovább…)

Archívum

Ha szeretnél emailben értesítéseket kapni az új posztokról, add meg az emailcímed és kövesd a Blogot.

Csatlakozz a 589 követőhöz

Follow Névmásblog on WordPress.com