Névmásblog
Reklámok

Mulatási!

Rétegposzt egy rétegnyelvi jelenségről.


A művelt nagyközönség előtt talán nem ismeretlen Pixa és Kis Grófo Bulibáró című száma. Ez az, melynek elején háromszor harsan fel a mulatási-kiáltás, mielőtt beindul a buli. Vagy már amikor beindult. A mulatási kifejezés egyszerre jelöli Kis Grófo dalainak műfaját, és közben egyfajta életérzést is. Egy vele készült interjúban így vall erről ő maga:

Mindenki bulibáró, valamennyien szeretünk mulatni. Aki eljön a koncertünkre és meghallgat minket, szerintem mind azért jön, mert szeret bulizni. Ez a közös bennük: a mulatási” – mondja Kis Grófo.”  (VS.hu)

Ez egy szép gondolat, de nem is ez fogott meg igazán, hanem a nyelvi fordulat: a mulatási. Melléknévnek gondolhatnánk elsőre a szót, de egy melléknevet nem lehet így használni. Például mondhatjuk azt, hogy ez egy fontos oktatási szolgáltatás, de azt nem, hogy ez egy fontos oktatási. Vagyis a mulatási úgy néz ki elsőre, mint egy melléknév, de közben meg főnévként viselkedik. Ráadásul a minta ragadós is, és már más tövekkel is felbukkant. Na persze nem akárhol, de sokan találkoztak már olyanokkal, akik ilyesmiket mondanak. Most ennek a nyelvi szokásnak eredtem kicsit nyomába, érdeklődésileg.

(tovább…)

Reklámok

Tesztecske

Kitöltenétek ezt a tesztet?


Ismét segítséget szeretnénk kérni az olvasóktól. A kollégám, Tóth Enikő, egy kis tesztet készített a névmásos projektünk keretében most végzett kutatásaihoz. Szokás szerint semmi más nem kell hozzá, csak a magyar anyanyelvi szintű tudása. 10-15 perc alatt bárki be tudja fejezni, és nem kell írni semmit, csak kiválasztani a szerintünk megfelelő választ. Ilyen képek vannak a tesztben, mint mondjuk ez:

Egy kép a tesztből

 

A teszt elérhető a képre kattintva, vagy ezen a linken is.

Az eredményekről majd később itt a Névmásblogon is beszámolunk.

Mindenkinek köszönjük a segítséget!

Rákosi György
2018. január 22.

Új magyar mondattan angol nyelven

Megjelent a főnévi csoporttal foglalkozó két kötet.


A nyelvészettel közelebbi rokonságban nem álló nagyközönség számára talán kevésbé ismert, de a magyar nyelv megkerülhetetlen része a modern nyelvészeti kutatásoknak. Azt szokták mondani, hogy a tíz legjobban kutatott nyelv egyike, és ha az ilyesmit kétségtelenül nem is egyszerű méricskélni, egy ilyen becslés akkor is jól közelíti a magyar nyelv súlyát a nemzetközi tudományos porondon. Ez természetesen jórészt a magyar nyelvvel foglalkozó kutatók érdeme, akik folyamatosan publikálják eredményeiket angol nyelven is, és akik nemcsak itthon, hanem szerte a világban kutatják a magyar nyelvnek éppen az érdeklődés középpontjában álló jellemzőit.

a kötet borítójaAz évtizedek alatt felgyűlt eredmények igencsak szerteágazóak, így ideje volt összefoglalni, hogy hol állunk, és merre tartunk. Nagyrészt ezzel a céllal indult 2012-ben a Comprehensive Grammar Resources: Hungarian (“Átfogó magyar nyelvtan”) nevű projekt, Kenesei Istvánnak, az MTA Nyelvtudományi Intézete akkori igazgatójának kezdeményezésére és az ő vezetésével. A hollandot követően a magyar a második európai nyelv, amelynek nyelvtanáról ilyen részletességű leírás készül. Szándékosan használtam a nyelvtan kifejezést akkor is, amikor szigorú értelemben véve mondattanról van csak szó, hiszen az összesen tervezett nyolc könyvben végül is majdnem mindent megtalálhat majd az olvasó, amit a hétköznapokban nyelvtannak szoktunk nevezni. Sőt, még annál is többet, hiszen a kötetek tele lesznek olyan érdekességekkel, amik nem feltétlen ismertek az átlag magyar olvasó előtt. Úgyhogy aki tud angolul, érdeklődik a magyar nyelv iránt, van egy kis jártassága a nyelvtanokban, és kedvet érez a magyar talán még kevésbé ismert területeire elkalandozni, az bátran vegye kezébe a készülő köteteket.

Vagy töltse le őket ingyen, hiszen az egyes kötetek elérhetőek lesznek online a kiadó (Amsterdam University Press) honlapján. A magyar főnévi csoportól szóló első könyv éppen meg is jelent két kötetben. Ebben benne van szinte minden, amit a főnév köré kiépülő szerkezetről ma tudni lehet. Annak illusztrálására, hogy a nyelvtan nem is olyan száraz dolog, álljon most itt néhány példa ennek a két kötetnek a nyelvi anyagából:

Na például Ili, aki bikiniben a fa alatt van, ő tuti nem izzad!
A legjobb második futam különbözik a második legjobb futamtól.
Na például mindhárom városba ugyanannak a futárnak az elküldése, az nem volt jó ötlet.
Csalódtam a Halál Velencében-ben.
Péternek a feltétel nélkül való rajongása a főnökért mindenkit meglepett.
a gyönyörű kicsi régi hegyes fekete spanyol műbőr lovaglócsizma
Mari babája, még pedig a nagymamájától kapott ajándék, megsérült.
Fel akartam öltöztetni a kisbabát, de a pelenka még nedves volt.
Három könyvvel többről gondolta, hogy meg kellene venni.
Csak én láttam jómagamat a tükörben.

De ez mondhatni csak a jéghegy csúcsa, rengeteg egyebet találnak majd az olvasók még a két kötetben.

A főnévi csoporttal foglalkozó könyv szerkesztői Alberti Gábor és Laczkó Tibor. Rajtuk kívül még kilencen vettünk részt a két kötet létrehozásában, jómagam például a névmásokról írtam egy rövid fejezetet. Közben pedig már javában folynak a még hátralévő 7 rész előkészítő munkálatai, megmozgatva a magyar nyelvészek egy népes, ezzel az összetett feladattal már jó ideje foglalkozó csoportját. (Na ez például egy jó hosszú főnévi csoport volt.) A projekt történetéről, a résztvevőkről és a tervekről Kenesei Istvánnak az első kötethez írt általános bevezetőjében lehet olvasni.

A két kötet pedig itt elérhető:

Nouns and Noun Phrases, Volume 1

Nouns and Noun Phrases, Volume 2

Az ingyen letölthető változatért (pdf) az “Open Access” feliratú gombra kell kattintani. Jó szórakozást hozzájuk!

Rákosi György
2018. január 21.

 

Itt lehet még a kötetről olvasni:

Angol nyelvű könyvsorozat a magyar nyelvről. MTA

Angolul írtak könyvet a magyar főnevekről. HVG

Jamboree angolság

Huat iz jur ném?


Egy érdekes kis könyvecskével lettem gazdagabb a héten. Így néz ki a fedőlapja:

Jamboree angolság

Jamboree angolság

A kötetet a Magyar Cserkészszövetség adta ki 1933-ban, a Gödöllőn rendezett 4. Cserkész Világdzsembori alkalmából. A találkozó a korszak egyik emblematikus rendezvénye volt, közel 26.000, a világ különböző tájairól érkezett résztvevővel. A kis szerzeményem apropóján ebben a cikkben a dzsembori szóról és az angol kiejtés tanításának akkori módjairól lesz most szó. A végén kipróbálhatjuk, milyen volt az 1930-as években magyar cserkészként angolt tanulni.

(tovább…)

Kaka

Egy szó, mely összeköt minket.


Meg-megújuló formában, de az emberi nyelv eredetéről való gondolkodásban mindig visszatér az elképzelés, hogy nyelvileg (is) ugyanonnan indultunk, és ennek az ősi egységnek még a mai sokféleségben is fellelhetők a nyomai. Lehetnek mondjuk olyan szavak, melyek túlélhették a bábeli építkezés kudarcát. Itt van például a kaka, egyik nyelvész ismerősöm kedvenc példája arra, hogy ugyanaz a gondolat nagyon hasonlóképpen szólalhat meg eltérő nyelvekben.

Ez most onnan jutott eszembe, hogy a Linguistic coincidencies & curiosities (≈ “Véletlen nyelvi egybeesések és egyéb nyelvi különlegességek”) nevű Facebook-csoportban ma éppen ezt a szót posztolta valaki, mint érdekes hasonlóságot az olasz és a finn nyelv közt. Azóta mások is írtak ide bejegyzéseket, onnan gyűjtöttem ki a következő adatokat. Tehát: a kaka szó különböző nyelvekben. Ahol latin ábécé van, ott a saját írásmódban; egyébként a posztokban használt angolos átírást megtartva. Ezek mind főnevek, de például a cseh és az orosz nyelvben igeként van meg a szó: kakat, illetve какать “kakálni.

(tovább…)

Nyelvi vetélkedőnk második évada

Hamarosan újraindul a LiPS.


Tavaly indítottuk útjára a tanszéki kollégáimmal a Linguistic Puzzles for Students at the Department of English Linguistics elnevezésű nyelvi-nyelvészeti vetélkedőt. Röviden LiPSatDEL, még rövidebben LiPS. Nagy örömünkre szolgált, hogy sokan részt vettek, és mivel mi is jól éreztük magunkat, az idén megyünk tovább. 2017. október 1-én indul a második évad!

Ahogy tavaly is, az idén is kéthetente jelentkező feladatainkkal várunk elsősorban minden érdeklődő középiskolást és egyetemistát, illetve bárkit, akit vonz az emberi nyelvek izgalmas világa. A feladatok angolul vannak, de egy minimális angoltudás elég ahhoz, hogy valaki eredményesen részt tudjon venni. A föld különböző nyelvei közül válogatunk érdekes szerkezeteket és kifejezéseket. Kicsit olyan, mintha titkosírást próbálnánk megfejteni, csak éppen ezek a nyelvi adatok egyáltalán nem titkosak. Legalábbis azoknak, akik használják őket és azoknak, akik megoldják a feladatokat.

A vetélkedőnek készítettünk egy webes oldalt is, ahol minden fontos információ megtalálható, és ahova felkerülnek majd maguk a feladatok is. A tavalyi forduló feladatait és a döntőben készült fényképeket is meg lehet itt nézni. Emellett továbbra is üzemel a vetélkedő Facebook-oldala is, ahova mindig felkerülnek az aktuális hírek. A lenti linkekre kattintva eljuthatunk ezekre az oldalakra:

a LiPS weboldala
a LiPS a Facebookon

Várunk mindenkit az idén is szeretettel és izgalmas feladatokkal!

Rákosi György
2017. szeptember 27.

Hát mit nem mondol?

Az idei programunk a Kutatók Éjszakáján.


Az idén is lesz Kutatók Éjszakája, és az idén is várunk mindenkit: nyelv, nyelvtanulás, nyelvészet, nyelvi tanácsadás és kerekasztal, ahol mindenki elfér. Plusz ajándékok, meglepetések, és ételek-italok a nyelvészek kamrájából.

A fő paraméterek:

  • időpont: 2017. szeptember 29. (péntek), 18:00-tól 21:00-ig, vagy igény szerint tovább
  • helyszín: Debreceni Egyetem Főépület, 109. terem (a bejáratnál fel a lépcsőn, és balra a túlsó folyosón)
  • szervezők: az Angol Nyelvészeti Tanszék oktatói és diákjai
  • kinek: általános iskolás kortól a végtelenségig, mindenkinek, akit izgat a nyelv
  • részletes és frissített infók: az esemény Facebook-oldalán (aki tervezi, hogy jön, nyomjon ott egy igent)

Tegeződjünk, magázódjunk,      
háttal kezdjünk mondatot?
Szótárfüzet, szófordítás,
hát a névmást hol hagyod?
Gyere haver, csatlakozzál,
ismerd meg a nyelvünket.
Díszpolgári címet kapol
ha kitöltöd tesztünket.

Találkozzunk a jövő héten!

Rákosi György
2017. szeptember 18.

 

Megint add oda nekem!

Még néhány gondolat a témában a felmérésünk eredményei alapján.


Néhány héttel ezelőtt írtam egy cikket itt a Névmásblogon az add oda nekem szerkezetről. Sokakat azért bizonytalanít el, mert az add ide nekem alternatívájának tekintve feleslegesnek és jelentésében ellentmondásosnak tűnhet. A cikkemben egyrészt amellett érveltem nyelvi adatok alapján, hogy az add oda nekem létező kifejezés, az oda nekem fordulat pedig kifejezetten gyakori más igék mellett. Kár lenne tagadni vagy tiltani a létezését, különösen akkor, amikor adott esetekben akár még jobban is hangzik az oda nekem, mint az ide nekem. Az igazán érdekes kérdések pedig ott kezdődnek, hogy mondjuk miért csak az ide helyén lehet néha az oda, fordítva azonban nem. Vagy akkor, amikor nem egyformán ítélünk meg első látásra nagyon hasonló mondatokat.

A cikk végén a Névmásblog olvasóit arra kértem, hogy szavazzanak néhány olyan mondatról, amelyekben az ad ige mellett az oda nekem kifejezés szerepel. Ezennel köszönöm mindenkinek, aki részt vett ebben a kis felmérésben, melyet a mai nappal lezártam. Az alábbi eredmények születtek:

1. Megkértem, hogy adja oda nekem a kislapátot.  (74 – 100%)

2. Miért nem akarod odaadni nekem a kislapátot? (62 – 84%)

3. Utálom a kislapátot nekem oda nem adó lányt.  (57 – 77%)

4. Add oda nekem vagy Józsikának a kislapátot! (53 – 72%)

5. Hát a kislapátot odaadod-e nekem? (40 – 54%)

6. Add oda nekem a kislapátot! (34 – 46%)

A tesztben legalább 1, legfeljebb pedig az összes (6 db) mondatot lehetett kiválasztani jóként. Egy résztvevő tehát több mondatot is elfogadhatott. A mondatok után zárójelben az szerepel, hogy az adott mondatra hányan szavaztak, a százalékok pedig azt mutatják, hogy az adott mondat a legtöbb szavazatot elért 1. mondathoz képest milyen arányú szavazatot kapott.

(tovább…)

Nyelvhasználati teszt lezárva

Röviden az eredményekről.


Júniusi posztomban egy kérdőív kitöltésére kértem a Névmásblog olvasóit. Mivel akkor nem mondtam meg, most leírom, hogy az érdekelt, ki hogyan használja a névelőt a magyar birtokos szerkezet egyes változataiban.

A tesztet a mai nappal lezártam. Összesen 149-en töltötték ki, akiknek ezúton mondok hálás köszönetet. A nyers adatokat elérhetővé tettem, ezen a linken lehet őket böngészni.

Az ICSH-n, Budapesten

Az ICSH-n, Budapesten

A kérdőív nyelvészeti háttere egy olyan téma, amivel már foglalkoztam két évvel ezelőtt, és most újra elővettem, hogy egy kicsit jobban elmélyedjek néhány kérdésben. Két éve a Névmásblogon is írtam erről a háttérről, itt és itt lehet elolvasni a két vonatkozó cikket. Ha valakit esetleg jobban érdekel a mögöttes nyelvészeti tartalom, elolvashatja ezt az idén megjelenő angol nyelvű cikkemet, vagy ezen az oldalon megnézheti annak az előadásnak az anyagát, amelyben a kérdőív eredményeiről beszéltem (kicsit le kell tekerni a presentation_ elnevezésű pdf fájlig).

Az előadást 2017. június 30-án tartottam, az MTA Székházban rendezett 13th International Conference on the Structure of Hungarian konferencián. Ez az angol nyelvű konferencia minden második évben szokott lenni vagy Magyarországon, vagy pedig valamelyik olyan külföldi kutatóközpontban, ahol foglalkoznak a magyarral. A programról és általában a konferenciáról itt lehet olvasni. És mivel most nagyon sok lett a link ebben a posztban, kivételesen beszúrtam egy képet is, amit egy kollégám készített rólam az előadás előtt. Mondjuk ez nem tudom, hogy mennyiben javítja a helyzetet – mindenesetre még egyszer köszönöm mindenkinek, aki kitöltötte a kérdőívet.

Rákosi György
2017. augusztus 7.

Add ide nekem? Add oda nekem?

Ide-oda érvelgetések.


Vannak mondatok, amiket mindig csak mástól hallunk. Ilyen az add oda nekem fordulat is, a magyar nyelv művelésével foglalkozó írások és a magyar nyelvért aggódók egyik kedvenc vesszőparipája. Az vele az elvi gond, hogy az oda használata az eltávolítás képzetét idézi fel, és mivel az add nekem felhívás egyébként valaminek a hozzám (vagyis a beszélőhöz) közelítésére szólít fel, helyes vagy helyesebb azt mondani, hogy add ide nekem. Sőt, akár el is hagyható még az ide is, viszont tegyük bele a mondatba azt, hogy kérlek, ha már udvariasan meg akarunk kérni valakit. De az add oda nekem ebben a megközelítésben mindenképpen egy ellentmondásos, és emiatt kerülendő szerkezet: ha nekem jön valami, akkor nem távolodik, hanem közeledik. Ide vele!

Egy nyelvésznek nem feladata, hogy ízlésbeli kérdésekről nyilatkozzon – ezt akkor is el kell mondanom, ha már esetleg unalmasnak hat. Minden olyan szerkezetet a nyelv részének kell tekintenünk, amit legalább a beszélők egy csoportja látható rendszerességgel használ. Az add oda nekem kifejezés pedig ilyen, hiszen teljesen jó a magyar anyanyelvű beszélők legalább egy részének. A nyelvművelő irodalom is pontosan azért foglalkozik vele, mert létezik. Ezzel szemben nem létezik olyan tagadó szerkezet, hogy add ne oda nekem, mert ha tagadni akarjuk a mondatot, akkor senki sem használná ezt a változatot az általánosan elfogadott ne add oda nekem helyett. A magyar nyelv minden szabatos leírásának számot kell adnia arról, hogy az előbbi nem része a magyarnak, az utóbbi viszont igen. Ha kicsit jobban szétnézünk az ide-oda adatok közt, akkor hamar nyilvánvalóvá is válik, hogy egyáltalán nem cserélgethető szabadon az oda és az ide. Ha úgy tetszik, a nyelvészeti feladat éppen az, hogy megértsük, mikor és miért válthatnak egyes beszélők az idéről az odára a mondatjelentés alapvető megváltozása nélkül, és hogy miért nem nagyon működik ez a csere az ellentétes irányban. Ezekről a kérdésekről szól ez a bejegyzés, és a végén mindettől függetlenül szavazni is lehet az itt tárgyalt szerkezetekről. (tovább…)

Archívum

Ha szeretnél emailben értesítéseket kapni az új posztokról, add meg az emailcímed és kövesd a Blogot.

Csatlakozz a 591 követőhöz

Follow Névmásblog on WordPress.com