Névmásblog

Kezdőlap » Főnevek » Fiúk, lányok, pesti srácok

Fiúk, lányok, pesti srácok

Párhuzamos történetek.


Szeles Erika Kornélia forrás: Vagn Hansen & Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár

Szeles Erika Kornélia
forrás: Vagn Hansen & Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár

A 20. századi történelem jelentős része, a korábbi századoktól eltérően, már képként őrződött meg bennünk. Churchill, Roosevelt és Sztálin egymás mellett üldögélnek Jaltában, Kennedyt egy limuzinban halálos lövés éri, Brezsnyev és Honecker megcsókolják egymást. Horthyt a legtöbben fehér lovon, tengerész egyenruhában képzelik el; de ez talán változik, mert az utóbbi néhány évben népszerű lett az a fényképe is, amin egy medencében látható, a bal karján egy míves – vagy mai szóhasználattal: kézműves – sárkányos tetoválással. Érdemes lenne ezt a képet is beletenni a történelemkönyvekbe, a srácoknak biztos jobban felkeltené a figyelmét a tetkós bácsi, mint a fehér lovas tengerész.

Az 1956-os forradalom szintén jórészt képként él már bennünk. A forradalom egyik ilyen meghatározó képi momentuma Szeles Erika fényképe, ahogyan már a forradalom leverése után megjelent a dán Billed Bladet hetilap címoldalán. Erika akkor már nem élt. Nagyon fiatalon, 15 évesen csatlakozott a felkelőkhöz, és 1956. november 7-én (egyes források szerint november 8-án) lelőtte egy szovjet katona.

Mindez annak kapcsán jutott most eszembe, hogy a történelemszemléletünket nem csak a képek, hanem többek közt a nyelv is befolyásolja. Elég arra gondolni, hogy 1956 sokáig ellenforradalom volt, és akkoriban a pesti srácokról sem volt divatos beszélni. Most viszont éppen ez a kifejezés került a középpontba és ez határozza meg az emlékezés kereteit. De mit is jelent ez a kifejezés? Lehet-e például Szeles Erikára azt mondani, hogy ő egy pesti srác volt? És azt, hogy a pesti srácok egyike volt? A cikkben összefoglaljuk a kép és a kifejezés történetét, kitekintünk a srác szó jelenére, és megpróbálunk az előző két kérdésre is válaszolni.

Egy kép története

A híressé vált képet egy dán fotós, Vagn Hansen készítette még a forradalom alatt. A fényképész Erika keresztnevére emlékezett és egy kicsit el is beszélgethettek, mert Erika valószínűleg tudott valamennyit dánul. Az 1940-es évek végén három hónapot Dániában töltött egy jótékonysági akció keretében.

Egy akkor szintén 15 éves dán fiú, Henning Schultz, mint a társai többsége akkoriban, rajongott Erikáért. El is tette a képeit leközlő Billed Bladet újság akkori számait, és amikor egyszer 50 évvel később újra rájuk bukkant, elhatározta, hogy felkutatja Erikát. Az ő kitartásának és a már sajnos megszűnt Hírszerző portál kutatásainak köszönhetően derült ki, hogy pontosan kit ábrázol a kép, és mi Erika története. Aki többet is szeretne olvasni róla, az böngészhet a cikk alján hivatkozott forrásokban. Mi most kanyarodjunk vissza a nyelvre, és nézzük meg, honnan érkeztek a magyarba a srácok.

A srác szó története

A srác szó eredetéről ezt írja Nádasdy Ádám (2006):

Eredetileg héber szó, sheretz (többes száma shratzim, ejtsd [srácim]), s annyit jelent: apró állatok, csúszómászók, nyüzsgő lények. Ez a héber szó szerepel a Szentírás legelején, Mózes I. könyve 1. fejezete 20. versében, ahol a vízben élő állatok nyüzsgéséről van szó. A jiddisbe innen került be, a Szentírás ismerete révén, tréfás metaforaként, amely a gyerekek izgő-mozgó hadát (ne feledjük, régen sok gyerek volt egy-egy udvarban!) kis ,,nyüzsgőknek”, ,,pondrók­nak”, ,,kukacoknak” látta.

A jiddisből a németbe Schratz formában került úgy, hogy a jiddis-héber shratzim többes számú alaknak levették a végét. Ebben az alakban és ‘gyerek’ jelentéssel a bécsi-német tolvajnyelvben már a 19. század közepén adatolható (Zolnai 1956), a magyarban pedig valamikor a század legvégén kezdett elterjedni. Eleinte nem volt annyira pozitív csengése a szónak, a ‘gyerek, kisgyerek’ jelentés mellett ‘tolvajgyerek, csibész, csirkefogó’ jelentésben is használták. Ezek a sötétebb árnyalatok aztán eltűntek, és amikor véletlenül éppen 1956-ban cikket írt a szóról Zolnai Béla a Magyar Nyelvőrben, így fogalmazhatott: “Ma már csaknem köznyelvi szó, és elvesztette származásának hangulatát”. Ha így is volt, azért akkor is volt egy felismerhető stílusértéke. Hadd idézzem erről ismét Nádasdy Ádámot:

Máig emlékszem, milyen furcsán hangzott a pesti srácok azoknak az éltes uraknak a szájából, akik konzervatívak és kommunistaellenesek (azaz ,,reakciósok”) voltak, az úri Magyarországot őrizték magukban s ilyen jiddisgyanús szavakat a világért sem használtak volna. Hogy ezt a szokatlanságot megértsük, el kell képzelni, mennyire merev volt még a határ a nyilvános beszéd és a bizalmas beszéd között, és hogy ,,nyilvános beszédnek” számított az is, ha hat-nyolc fős diszkrét körben mondták el a véleményüket. Ahogy az ember nem vette le a nyakkendőjét, úgy szlenget se használt. … 56-ban … még gesztus volt, ha a srác szót valaki a komoly diskurzus, a szűkebb–tágabb körű ,,nyilvános beszéd” részeként használta.

Ehhez még annyit fontos hozzátennünk, hogy már a 20. század első felében is sokszor nem egyszerűen ‘gyerek, kisgyerek’ jelentésben használták a szót, hanem a ‘gyerek’ mellé azt is odabiggyesztették a jelentés leírásában, hogy ‘kisfiú’. A kezdetektől volt tehát egyfajta fiús hangulata a szónak.

A pesti srácok kifejezés

Mivel a pesti srácok egy alapvetően rokonszenvet sugárzó kifejezés, nem véletlen, hogy a Kádár-korszakban többnyire mellőzték a használatát ebben a kontextusban. Volt Utánam srácok! címmel ifjúsági filmsorozat lakótelepi gyerekekről, de az ’56-osokról máshogy beszéltek. Például így (Asperján 1984: 86):

Az első napok harcai után, de különösen huszonnyolcadika és harmincadika között, a megtévedt fiatalok jelentős része már felismerte a körülöttük nyüzsgők igazi arculatát, és eldobta a fegyvert.

Aztán a rendszerváltással visszatért a pesti srácok kifejezés is. Tulajdonképpen fogalommá vált, és mint olyat, egyes számban is használják. Ezt illusztrálja a lenti két idézett is (az első a Wikipédia Pesti srácok szócikkéből, a második az Index Rainer M. Jánossal készített interjújából való):

Az 1956-os forradalom mellett fegyvert fogó pesti srác a forradalom egyik közkedvelt jelképe.

Az antikommunista központi narratívába a kommunista miniszterelnök azonban nehezen illeszthető be. Így az alternatív arc a pesti srác, aki azonban nehezen személyesíthető meg, és nincs egyetlenegy, aki erre igazán alkalmas volna.

Egyfajta állandósult szókapcsolat jött így létre, aminek már megvan a maga saját, a tagjaitól részben független nyelvi élete is. De azért még mindig úgy érezhetjük, hogy a pesti srác az mégiscsak egy srác (míg mondjuk a víziló nem ). Nézzük akkor, mit tudunk mondani erről a szóról. Vagyis hogy mit tudok.

Mi a srác ma?

Ahogy Nádasdy Ádám (2006) is megjegyzi, a srác szó már régen nem tekinthető szlengnek, és a szótárak is csak legfeljebb “bizalmasnak” minősítik. Mármint a bizalmas, köznapi stílusra jellemző szónak. Nekem személy szerint már egy kicsit avíttnak hat, és nem tudom, mennyire használják ezt a szót manapság mondjuk az iskolások. A srácok szóról elsőre amúgy leginkább az edző bá’ vagy a tesitanár jutna eszembe, hogy tudniillik ők szólítanák így a gyerekeket vagy esetleg a csapat felnőtt (de azért fiatalabb) tagjait.

Ezektől a fenntartásoktól eltekintve, kétségtelenül egy létező szóról beszélünk. A gond az, hogy inkább használata van, mint jól megragadható jelentése. Használjuk egyrészt serdülőkorban lévő gyerekekre, illetve a kissrác változatot ennél fiatalabbakra is. Csakúgy, mint a gyerek szó, ez is használható rokoni kapcsolat kifejezésére (lásd: a gyerekeim/srácaim). Itt van két példa a Hunglish korpuszból:

A srácok suliba járnak.
Az asszony és a srácok éhesek
.

Ahogy a szülő-gyerek kapcsolat nem megfordítható, úgy a szülő-srác kapcsolat sem. Ezt a fajta használatot terjesztjük ki azokra a helyzetekre , amikor egy tanár vagy egy edző srácoknak szólít nálánál fiatalabb, de esetleg már huszonéves embereket. Másrészt egymással életkorban és egyéb körülményekben egy szinten lévők is használhatják egymásra a srác(ok) leírást, akár megszólításként (Hé, srácok!), akár közvetett utalásként (Szóljál már annak a srácnak!). Itt tulajdonképpen nincsenek életkori megszorítások, nyugdíjas korban is működik a dolog.

A fő kérdésünk az, hogy mennyire férnek ebbe bele a lányok.  Amennyiben egyes számban van a szó, nekem sehogy. Ha valaki arról ír, hogy kissrác korában hol laktak, akkor az író ismerete nélkül is azt gondolnám, hogy f(érf)iúról van szó. Ha egy apuka esetleg azt mondja, hogy a mi srácunk is úszik, akkor is csak abban gondolkodnék, hogy kisfiuk van. Ha felnőttre utal a kifejezés, akkor még inkább fiúra asszociálnék. Ha beszélnem kell egy sráccal, akkor az csakis fiú lehet, ha ezt a szót használták rá utalva.

A többes szám azonban máshogy működik. A fenti két mondat biztosan jó akkor, ha a szülőknek egy fia és egy lánya van, vagy egy akárhány tagból álló, fiú-lány vegyes gyereksereg. Mondjuk továbbra sem nagyon használnám a srácok kifejezést, ha csak lányokról van szó, de talán gyerekekre utalva még elmegy (főleg, ha viszonylag kicsik). A felnőtteknél is hasonló a helyzet, annyi eltéréssel, hogy egy felnőtt fiú-lány vegyes csapatot én nem nagyon írnék le srácokként. Ez lehet, hogy nevelődés, de tegyük fel, hogy tényleg sosem használtam így a szót. A létező példákat  nézegetve is általában az az érzése az embernek, hogy itt bizony csak a fiúkról van szó, lásd:

A múlt éjjel buliztunk a srácokkal.
A srácoknak is lehet rémálma, tudod
.

De ezt lehet, hogy rosszul érzem és az is kétségtelen tény, hogy szemben a fiúk vagy a lányok kifejezésekkelamiket egyértelműen csak homogén csoportok leírására használunk, a srácok sokkal jobban megengedi azt, hogy bárki legyen a csoportban. Ilyen szempontból kétségtelen semlegesebb, legalábbis a többes számú változat. Illetve egy picit ezen rögtön módosítanék is, mert amíg a csak-fiú vagy a fiú-lány esetekben használjuk a srácok leírást, a csak-lány esetekben nekem továbbra sem működik. De persze nem biztos, hogy mindenki így használja.

De akkor kik azok a pesti srácok?

Az ’56-os harcokban egyaránt részt vettek lányok (nők) és fiúk (férfiak). Ez egyszerű tény. A pesti srácok leírás közülük inkább a fiatalabbakat választja ki, és ez a forradalom idején is így volt. A Széna téri parancsnokot, Szabó Jánost, Szabó bácsiként ismerte mindenki, mert akkor 59 éves volt. Őt szerintem ma sem nevezné senki pesti srácnak.

A mai szóhasználatnak az is megfelel, hogy a srácok főnév egyszerre utaljon fiúkra és lányokra. Ugyanakkor az egyes számú srác nekem csak egy fiúra utalhat, és emiatt a pesti srác kifejezést sem használnám egy lányra. Így az is nagyon furcsa lenne, ha Szeles Erikát pesti srácnak neveznénk. Van, ahol egyébként kifejezetten pesti lányként írják le és a pesti lányok kifejezést a pesti srácok női megfelelőjeként használják.

Aki ismeri a társadalmi nemekről szóló, ’56-tal szinte egyidős diskurzust, annak ez a dilemma persze nem újdonság. A nyelvésznek sem, csak a nyelvész a nyelvi tények leírásán túl nem sok mindent tud mindehhez hozzátenni. És hogy hogyan fogjuk ezt a szót használni 50 év múlva, ha használjuk majd egyáltalán, azt csak 50 év múlva látjuk meg. Addig is legyen itt ez a kis írás arról, hogyy most nagyjából hol tartunk. Már ha ebben egyetértünk.

Rákosi György
2016. október 30.

Felhasznált irodalom

Asperján György. 1984. Élő történelem. Történelmi montázs 1944-1962. Budapest: Móra Ferenc Könyvkiadó.

Kolozsi Ádám. 2016 október 23. Szép-szép ez az ’56, csak mondani nem nagyon akarunk róla semmit. Index.

Nyaklövés végzett a 15 éves kislánnyal: Rátaláltunk az ’56-os szimbólum sírjára. 2008. december 14. Szombat – A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület folyóirata.

Nádasdy Ádám. 2006. október 5. A pesti srácok. Magyar Narancs.

Pesti lányok és szegedi punkok a rendszer ellen. 2016. október 11.

Pesti srácok. Wikipédia szócikk. Hozzáférés: 2016. október 30.

Széky János. 2016. október 28. A gyáva pesti felnőttek. Paraméter hírportál.

Szeles Erika Kornélia. Wikipédia szócikk. Hozzáférés: 2016. október 30.

Zolnai Béla. 1956. Srác. Magyar Nyelvőr 80. 124-126.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Ha szeretnél emailben értesítéseket kapni az új cikkekről, add meg az emailcímed, és kövesd a blogot.

Csatlakozz a 591 követőhöz

Follow Névmásblog on WordPress.com
%d blogger ezt kedveli: