Névmásblog

Kezdőlap » Posts tagged 'tulajdonnév'

Tag Archives: tulajdonnév

Mit üzenjünk Brüsszelnek? És kik is ők?

Kampánynyelvi búvárlatok.


Újra feltűntek az utak mellett a nagy kék plakátok és a legtöbbünket már valószínűleg személyesen meg is szólították, hogy „Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!”. A mondat elgondolkoztatta a Népszabadság munkatársait is, akik „Helyesírás: nem értik” címmel rövid cikket írtak róla a lap múlt szombati (2016. május 21.) számában. A teljes cikk itt olvasható.

Az alapvető gondjukat így foglalják össze a szerzők:

A plakátokon olvasható mondat a grammatika szabályait figyelembe véve helytelen, mivel nem egyezteti az alanyt és az annak megfelelő személyes névmást, illetve az utána következő kifejezés egyes vagy többes számú alakját.

Nem értjük? Mit mondjak, ezen a ponton én sem teljesen. Főleg úgy, hogy a cikk címe a helyesírásra hívja fel a figyelmet, de utána mégis egy állítólagos nyelvtani (=grammatikai) problémát vet fel. Ezek azok a pillanatok, amikor hajlamos vagyok elfogadni, hogy tényleg nem sok értelme van az iskolai nyelvtantanításunknak. De olvassunk tovább:

(tovább…)

Alapkérdések 1: Névmások és nevek

A név vajon mi?

Az Alapkérdések rovatban tulajdonképpen ugyanazt az egy kérdést igyekszem  körüljárni több posztban is, hogy hát mik is azok a névmások.

Kezdjük is rögtön magának a névmás szónak a történetével, a múlt legalább valamennyire biztos alapon. A Magyar Nyelvújítás Szótárának első kötete (1902) a névmás szó első előfordulásaként az 1835-ös évet adja meg. A szótár írója, Szily Kálmán, ugyanakkor megjegyzi azt is, hogy a szó név mássa alakban már 1783 körül is felbukkan. A magyar kifejezés megfeleltethető a latin nyelvtanok pronomen címkéjének, amit magyarra nagyjából a “név helyett/névért (álló szó)” leírással fordíthatunk. Mind a magyar, mind a latin kifejezés ugyanazt sugallja, hogy tudniillik a névmás valahogy a nevek helyett áll, azoknak valamiféle másolata. Bár ugye a név önmagában nem kötelez semmire, mégsem véletlenül választották ezt a címkét ennek a szóosztálynak a leírására. Úgyhogy induljunk ki ebből a történetiségből, még akkor is, ha ideiglenesen egy kicsit félrevisz minket ez a kiindulási pont (de azért később majd látni fogjuk, nem volt haszontalan innen indulni). Kezdjük azzal ebben a posztban, hogy vajon mik is azok a nevek?

(tovább…)