Névmásblog

Kezdőoldal » Posts tagged 'spanyol'

Tag Archives: spanyol

Szeretlek, avagy szeret-l-ek

Indulj –l egy úton!

Ismét közeleg a Bálint-nap, és mi mást is tehetne ilyenkor a nyelvész, mint ír egy cikket – az idén a szeretlek szó nyelvtanában rejtező izgalmas nyelvtani jelenségekről. Amik tényleg izgalmasak, hiába írja Závada Péter az Aposztrófea című versében, csak nyers nyelvtan az, hogy szeretlek. Mert mit is keres például ebben a szóban az az –l? És miért csak egy szót mondunk abban a helyzetben, amikor az angol rögtön hármat (I love you)? Ne kezdjük el a tavaszt biztos nyelvtudományi háttér nélkül!

Annyi irodalmi előzmény után nehéz arról bármit is mondani, hogy mi mindent jelent ez a szó, így meg sem próbálom. Az ember ugyanakkor mindig bízhat a gyakorikérdések.hu látogatóiban, és valaki valóban meg is kérdezte 2013-ban, hogy mit jelent nálatok a szeretlek szó. Akkor mondjátok, ha szerelmesek vagytok? Az első válaszoló szerint ez egy nagyon hülye kérdés, míg mások szerint sima barátság esetén is teljesen helyénvaló használni ezt a szót. A másik nagy dilemma az szokott lenni, hogy mennyi idő után nem ijesztő kimondani azt a másiknak, hogy szeretlek? Ezt a kérdést is ugyanazon az oldalon tették fel, a válaszokat itt lehet elolvasni. Szerencsére itt most nem kell sem értelmeznünk, sem kimondanunk ezt a szót. Vizsgáljuk meg inkább azt, hogy milyen nyelvi építőkockákból jön létre a szeretlek, és hogyan illeszkedik a magyar nyelvtan szövedékébe az a minta, amit képvisel.

(tovább…)

Maga vagy ön?

Egy választás nehézségei.

Egy másik ember megszólítása nem mindig egyszerű feladat nyelvileg sem, a magyarban pedig néha különösen nem az. Először is el kell dönteni, hogy tegeződünk-e, vagy inkább nem. Az utóbbi esetben sok lehetőség közül választhatunk, amelyekben az a közös, hogy a beszédpartnerünkhöz vagy beszédpartnereinkhez címzett és róluk szóló mondatokban nem a szokásos második személyű igealak (érkezel/érkeztek), hanem harmadik személyű ige szerepel (érkezik/érkeznek). Sok esetben a beszélők ezzel az eszközzel meg is elégszenek, és nem szólítják meg külön a beszédpartnert (Mikor érkezik?), de esetleg a segédigeként használt tetszik-et odabiggyesztik az ige főnévi igenévi alakja mellé (Mikor tetszik érkezni?). Máskor lehet használni az illető nevét valamilyen formában vagy a név helyett egy leírást megszólításként (Mikor érkezik János/a professzor úr?). Végül pedig van a magyarban két udvariassági névmás is: a maga és az ön. Ebben a cikkben a két névmás közti választást meghatározó főbb tényezőket igyekszem összegyűjteni, szokásom szerint most is leginkább a nyelvész nézőpontjából.

A címben feltett kérdés örökzöld, a különböző netes fórumok kommentelőit is rendszeresen foglalkoztatja. És mivel itt egy nyelvhasználati kérdésről van szó elsősorban, az anyanyelvi beszélők által írt hozzászólások hasznos támpontokat adnak a válaszhoz. Én most az alábbi fórumokat néztem meg:

2008. Ön vagy maga? Wordreference.com.
2009. Melyiket használjátok – “Maga” vagy “Ön”? Gyakorikérdések.hu
2009. Ön vagy Maga? Melyik illendő, melyik helyes és miért? Hoxa portál.
2011. Leírná valaki nekem, hogy mikor használat (sic!) az önöző, illetve a magázó forma? Gyakorikérdések.hu.

Aki pedig szeretne valamit olvasni is a témában, annak különösen ajánlom Domonkosi Ágnes 2002-ben megjelent könyvét (referenciák és elérhetőség a cikk alján). A könyv alapjául szolgáló kutatómunka során a szerző 576 anyanyelvű adatközlőtől gyűjtött adatokat. Az adatközlők úgy lettek összeválogatva, hogy életkor, végzettség és lakhely szerint lehetőleg minél jobban reprezentálják a mai magyarországi beszélőközösséget. Igaz, hogy lassan már másfél évtizeddel vagyunk ezután a felmérés után, de talán olyan gyorsan nem változnak a beszélői szokások, hogy a könyv által megmutatott tendenciák lényegesen megváltoztak volna közben.

(tovább…)

Cikkek a részesesetről

Acta Linguistica Hungarica tematikus kötet a részesesetről.

Megjelent az Acta Linguistica Hungarica folyóirat 2014. évi első száma. Ezt a számot most én vendégszerkesztettem, és az apropóját egy 2012-es, Debrecenben tartott műhelykonferencia adta. A Debrecen Workshop on Argument Structure egy olyan háromnapos nyelvész összejövetel volt, ahol a vonzatszerkezetről (nyelvészesen: argumentumszerkezet) szóló előadások hangzottak el. Ennek a konferenciának az anyagából válogat az Acta mostani száma, és még egy másik ilyen tematikus szám jelenik majd meg az idei év második felében kollégáim szerkesztésében.

A különszám cikkei a részeseset (latinul dativus, magyarosan írva datívusz) nyelvtanát vizsgálják különböző nyelvekben és szerkezetekben:

Maris Camilleri, Shaimaa ElSadek, Louisa Sadler:
A cross dialectal view of the Arabic Dative Alternation
Katalin É. Kiss:
Ways of licensing Hungarian external possessors
Héctor Fernández-Alcalde:
Two types of datives in Spanish: caused possession vs. possessor raising
György Rákosi:
On dative causers in Hungarian

Mondhatni természetes, hogy mindegyik cikkben van egy kis névmási tartalom is – ezt foglalom itt most össze egy rövid kedvcsinálóként a Névmásblog olvasóinak.

(tovább…)