Névmásblog

Kezdőoldal » Posts tagged 'koreferencia'

Tag Archives: koreferencia

Nyelvtechnológiai játék a névmásokkal

A Phrase Detectives és ami mögötte van.

A bloghoz írt Beköszöntőben a névmásokat a mesebeli sóhoz hasonlítottam. Többnyire nem sok figyelmet fordítunk rájuk, de ha nem lennének, akkor elég nehezen tudnánk összefüggő szövegeket létrehozni. De vannak, és így többek közt éppen az ő segítségükkel tudjuk azt nyomon követni egy beszélgetésben, hogy éppen miről van szó. Ami viszont az embereknek viszonylag könnyen megy, az a számítógépek számára sokkal nehezebb feladat. A szövegek  valamilyen szintű megértése a számítógépes nyelvfeldolgozásban állandó kihívást jelent, és ennek a nagyobb feladatnak egy részfeladata az, hogy a gép megpróbálja értelmezni, melyik kifejezés melyik másikra utal vissza valamilyen módon egy szövegben (ezeket a visszautalásokat hívjuk anaforikus utalásoknak).

Ebben a cikkben egy olyan játékra szeretném felhívni az olvasók figyelmét, melynek révén bárki részesévé válhat a nyelvtechnológia további fejlődésének. Semmilyen nyelvészeti vagy informatikai tudás nem kell hozzá, és még pénzt is lehet vele keresni, vagy csak egyszerűen csiszolgathatjuk az angoltudásunkat. A Phrase Detectives (kb.: szószerkezet-nyomozók) nevű játékban szövegeket kell elolvasni és kikutatni a bennük található mindenféle visszautalást. Nézzük akkor sorjában, miről is szól ez az egész.

Phrase Detectives - The AnaWiki annotation game

 AnaWiki & Jon Chamberlain © 2008-10

(tovább…)

Alapkérdések 3: A névmási visszautalás jellegéről

Kötöttségek és szabadságok egy névmás életében.

Az alapkérdések rovat második cikkében a névmásoknak arról a nyelvtani tulajdonságáról írtam, hogy önmagukban is egy egész szószerkezet helyét foglalják el a mondatban. Többnyire egy főnévi csoport helyén állnak, vagyis mondattani szempontból önmagukban is egyenértékűek egy főnévi csoporttal. Ebben a cikkben arról lesz szó, hogy mit is szoktak ezeken a helyeken csinálni, mint névmások. Vegyük például a lenti mondatot:

János azt hiszi, hogy az ő háza a legszebb.

Ennek a mondatnak van egy olyan olvasata, amelyben az ő névmás nem Jánosra utal, hanem valaki másra, akit itt most ennyiből nem tudunk beazonosítani. Ezt az olvasatot most tegyük félre, és nézzük azt az esetet, amikor a névmás Jánosra utal vissza (ezt hívják anaforikus, vagyis hátrautaló használatnak). Gondolná-e bárki, hogy még ezen az olvasaton is kétértelmű a mondat, mert a névmás két különböző módon utalhat vissza az előzményére? Nos, sok nyelvész így gondolja – megpróbálom megmutatni, hogy miért. Kicsit talán ez a téma nehezebb lesz, mint általában, de remélhetőleg annál érdekesebb.

(tovább…)