Névmásblog

Kezdőlap » Posts tagged 'igekötő'

Tag Archives: igekötő

Megint add oda nekem!

Még néhány gondolat a témában a felmérésünk eredményei alapján.


Néhány héttel ezelőtt írtam egy cikket itt a Névmásblogon az add oda nekem szerkezetről. Sokakat azért bizonytalanít el, mert az add ide nekem alternatívájának tekintve feleslegesnek és jelentésében ellentmondásosnak tűnhet. A cikkemben egyrészt amellett érveltem nyelvi adatok alapján, hogy az add oda nekem létező kifejezés, az oda nekem fordulat pedig kifejezetten gyakori más igék mellett. Kár lenne tagadni vagy tiltani a létezését, különösen akkor, amikor adott esetekben akár még jobban is hangzik az oda nekem, mint az ide nekem. Az igazán érdekes kérdések pedig ott kezdődnek, hogy mondjuk miért csak az ide helyén lehet néha az oda, fordítva azonban nem. Vagy akkor, amikor nem egyformán ítélünk meg első látásra nagyon hasonló mondatokat.

A cikk végén a Névmásblog olvasóit arra kértem, hogy szavazzanak néhány olyan mondatról, amelyekben az ad ige mellett az oda nekem kifejezés szerepel. Ezennel köszönöm mindenkinek, aki részt vett ebben a kis felmérésben, melyet a mai nappal lezártam. Az alábbi eredmények születtek:

1. Megkértem, hogy adja oda nekem a kislapátot.  (74 – 100%)

2. Miért nem akarod odaadni nekem a kislapátot? (62 – 84%)

3. Utálom a kislapátot nekem oda nem adó lányt.  (57 – 77%)

4. Add oda nekem vagy Józsikának a kislapátot! (53 – 72%)

5. Hát a kislapátot odaadod-e nekem? (40 – 54%)

6. Add oda nekem a kislapátot! (34 – 46%)

A tesztben legalább 1, legfeljebb pedig az összes (6 db) mondatot lehetett kiválasztani jóként. Egy résztvevő tehát több mondatot is elfogadhatott. A mondatok után zárójelben az szerepel, hogy az adott mondatra hányan szavaztak, a százalékok pedig azt mutatják, hogy az adott mondat a legtöbb szavazatot elért 1. mondathoz képest milyen arányú szavazatot kapott.

(tovább…)

Reklámok

Add ide nekem? Add oda nekem?

Ide-oda érvelgetések.


Vannak mondatok, amiket mindig csak mástól hallunk. Ilyen az add oda nekem fordulat is, a magyar nyelv művelésével foglalkozó írások és a magyar nyelvért aggódók egyik kedvenc vesszőparipája. Az vele az elvi gond, hogy az oda használata az eltávolítás képzetét idézi fel, és mivel az add nekem felhívás egyébként valaminek a hozzám (vagyis a beszélőhöz) közelítésére szólít fel, helyes vagy helyesebb azt mondani, hogy add ide nekem. Sőt, akár el is hagyható még az ide is, viszont tegyük bele a mondatba azt, hogy kérlek, ha már udvariasan meg akarunk kérni valakit. De az add oda nekem ebben a megközelítésben mindenképpen egy ellentmondásos, és emiatt kerülendő szerkezet: ha nekem jön valami, akkor nem távolodik, hanem közeledik. Ide vele!

Egy nyelvésznek nem feladata, hogy ízlésbeli kérdésekről nyilatkozzon – ezt akkor is el kell mondanom, ha már esetleg unalmasnak hat. Minden olyan szerkezetet a nyelv részének kell tekintenünk, amit legalább a beszélők egy csoportja látható rendszerességgel használ. Az add oda nekem kifejezés pedig ilyen, hiszen teljesen jó a magyar anyanyelvű beszélők legalább egy részének. A nyelvművelő irodalom is pontosan azért foglalkozik vele, mert létezik. Ezzel szemben nem létezik olyan tagadó szerkezet, hogy add ne oda nekem, mert ha tagadni akarjuk a mondatot, akkor senki sem használná ezt a változatot az általánosan elfogadott ne add oda nekem helyett. A magyar nyelv minden szabatos leírásának számot kell adnia arról, hogy az előbbi nem része a magyarnak, az utóbbi viszont igen. Ha kicsit jobban szétnézünk az ide-oda adatok közt, akkor hamar nyilvánvalóvá is válik, hogy egyáltalán nem cserélgethető szabadon az oda és az ide. Ha úgy tetszik, a nyelvészeti feladat éppen az, hogy megértsük, mikor és miért válthatnak egyes beszélők az idéről az odára a mondatjelentés alapvető megváltozása nélkül, és hogy miért nem nagyon működik ez a csere az ellentétes irányban. Ezekről a kérdésekről szól ez a bejegyzés, és a végén mindettől függetlenül szavazni is lehet az itt tárgyalt szerkezetekről. (tovább…)

A kettőző igekötőkről egy új cikk kapcsán

Rájuk néztem a lányokra?

Az idén tavasszal fog megjelenni a lenti kötet a John Benjamins kiadónál, benne egy cikkemmel a szemléletesség kedvéért itt egyszerűen csak kettőző igekötőknek nevezett elemeket tartalmazó szerkezetekről:

Cikk a kettőző igekötőkről

Bár maga a kötet még csak virtuálisan létezik, a cikk már valóságosan is kész van egy ideje. És természetesen van névmási vonatkozása is, amit most röviden össze is foglalok ebben a bejegyzésben. (tovább…)