Névmásblog

Kezdőlap » Posts tagged 'gyenge névmás'

Tag Archives: gyenge névmás

Szeretlek, avagy szeret-l-ek

Indulj –l egy úton!

Ismét közeleg a Bálint-nap, és mi mást is tehetne ilyenkor a nyelvész, mint ír egy cikket – az idén a szeretlek szó nyelvtanában rejtező izgalmas nyelvtani jelenségekről. Amik tényleg izgalmasak, hiába írja Závada Péter az Aposztrófea című versében, csak nyers nyelvtan az, hogy szeretlek. Mert mit is keres például ebben a szóban az az –l? És miért csak egy szót mondunk abban a helyzetben, amikor az angol rögtön hármat (I love you)? Ne kezdjük el a tavaszt biztos nyelvtudományi háttér nélkül!

Annyi irodalmi előzmény után nehéz arról bármit is mondani, hogy mi mindent jelent ez a szó, így meg sem próbálom. Az ember ugyanakkor mindig bízhat a gyakorikérdések.hu látogatóiban, és valaki valóban meg is kérdezte 2013-ban, hogy mit jelent nálatok a szeretlek szó. Akkor mondjátok, ha szerelmesek vagytok? Az első válaszoló szerint ez egy nagyon hülye kérdés, míg mások szerint sima barátság esetén is teljesen helyénvaló használni ezt a szót. A másik nagy dilemma az szokott lenni, hogy mennyi idő után nem ijesztő kimondani azt a másiknak, hogy szeretlek? Ezt a kérdést is ugyanazon az oldalon tették fel, a válaszokat itt lehet elolvasni. Szerencsére itt most nem kell sem értelmeznünk, sem kimondanunk ezt a szót. Vizsgáljuk meg inkább azt, hogy milyen nyelvi építőkockákból jön létre a szeretlek, és hogyan illeszkedik a magyar nyelvtan szövedékébe az a minta, amit képvisel.

(tovább…)

Reklámok

Cikkek a részesesetről

Acta Linguistica Hungarica tematikus kötet a részesesetről.

Megjelent az Acta Linguistica Hungarica folyóirat 2014. évi első száma. Ezt a számot most én vendégszerkesztettem, és az apropóját egy 2012-es, Debrecenben tartott műhelykonferencia adta. A Debrecen Workshop on Argument Structure egy olyan háromnapos nyelvész összejövetel volt, ahol a vonzatszerkezetről (nyelvészesen: argumentumszerkezet) szóló előadások hangzottak el. Ennek a konferenciának az anyagából válogat az Acta mostani száma, és még egy másik ilyen tematikus szám jelenik majd meg az idei év második felében kollégáim szerkesztésében.

A különszám cikkei a részeseset (latinul dativus, magyarosan írva datívusz) nyelvtanát vizsgálják különböző nyelvekben és szerkezetekben:

Maris Camilleri, Shaimaa ElSadek, Louisa Sadler:
A cross dialectal view of the Arabic Dative Alternation
Katalin É. Kiss:
Ways of licensing Hungarian external possessors
Héctor Fernández-Alcalde:
Two types of datives in Spanish: caused possession vs. possessor raising
György Rákosi:
On dative causers in Hungarian

Mondhatni természetes, hogy mindegyik cikkben van egy kis névmási tartalom is – ezt foglalom itt most össze egy rövid kedvcsinálóként a Névmásblog olvasóinak.

(tovább…)

A kettőző igekötőkről egy új cikk kapcsán

Rájuk néztem a lányokra?

Az idén tavasszal fog megjelenni a lenti kötet a John Benjamins kiadónál, benne egy cikkemmel a szemléletesség kedvéért itt egyszerűen csak kettőző igekötőknek nevezett elemeket tartalmazó szerkezetekről:

Cikk a kettőző igekötőkről

Bár maga a kötet még csak virtuálisan létezik, a cikk már valóságosan is kész van egy ideje. És természetesen van névmási vonatkozása is, amit most röviden össze is foglalok ebben a bejegyzésben. (tovább…)