Névmásblog

Ismét Szuperkurzus Pécsen

Nyelvészeti mesterkurzusok érdeklődőknek.


2017. január végén ismét lesz nyelvtudományi szuperkurzus Pécsen. De tulajdonképpen írhatom nagybetűvel is, Szuperkurzusként, hiszen a szó mintegy márkanévvé vált a hazai nyelvész berkekben azóta, hogy 1998-ban megrendezték Pécsen az első ilyen rendezvényt. Aztán volt Budapesten, Debrecenben és Szegeden is, de legtöbbször Pécs látta vendégül a nyelvtudomány iránt érdeklődő hallgatókat. Mint ahogy jövő év elején is majd, köszönhetően az ottani ReALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoportban és a Pécsi „Comprehensive Grammar Resources: Hungarian” Kutatócsoportban dolgozó kollégák szervező munkájának.

A mostani Szuperkurzus programja:

Ezek az órák váltogatják egymást naponta 2017. január 22-25. között egy intenzív körforgásban, és mindenki szemezgethet magának abból, ami leginkább érdekli. Tandíj nincsen, a szervezők minden érdeklődőt várnak szeretettel. Vizsgázni, tesztet írni nem kell; de ha valaki jegyet szeretne szerezni és azt a saját egyetemén elismertetni, azt is meg szoktuk oldani.

A Szuperkurzus szellemiségét és hangulatát hadd idézzem most meg a szervezők leírásán keresztül:

A szuperkurzusok valamennyi részvevő számára ingyenesek, és általában az előadók sem szoktak pénzt elfogadni, csupán szállás- és útiköltségüket biztosítjuk. Sőt arra törekszünk, hogy pályázati forrásaink függvényében hozzájáruljunk a szegényebb sorsú, például határon túlról érkező hallgatók és kollégák költségeihez.

A fent leírtak kötetlen hangulatot, baráti légkört, pezsgő szakmai érdeklődést keltenek. A hallgatókban elkötelezett érdeklődés ébred a nyelvtudomány iránt, a kollégák pedig rácsodálkoznak Pécs szépségére, és gyakran sokkal rózsásabb képet visznek haza tanszékünk tudományos vitalitásáról is, mint amit a hétköznapokban fenn tudunk tartani – ez azonban erőt ad munkánk folytatásához.

Továbbra részletekről a lent megadott oldalakon és a szervezőknél lehet érdeklődni.

Szuperkurzus a Pécsi Tudományegyetem oldalán

Szuperkurzus a Facebookon

Reklámok

Fiúk, lányok, pesti srácok

Párhuzamos történetek.


Szeles Erika Kornélia forrás: Vagn Hansen & Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár

Szeles Erika Kornélia
forrás: Vagn Hansen & Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár

A 20. századi történelem jelentős része, a korábbi századoktól eltérően, már képként őrződött meg bennünk. Churchill, Roosevelt és Sztálin egymás mellett üldögélnek Jaltában, Kennedyt egy limuzinban halálos lövés éri, Brezsnyev és Honecker megcsókolják egymást. Horthyt a legtöbben fehér lovon, tengerész egyenruhában képzelik el; de ez talán változik, mert az utóbbi néhány évben népszerű lett az a fényképe is, amin egy medencében látható, a bal karján egy míves – vagy mai szóhasználattal: kézműves – sárkányos tetoválással. Érdemes lenne ezt a képet is beletenni a történelemkönyvekbe, a srácoknak biztos jobban felkeltené a figyelmét a tetkós bácsi, mint a fehér lovas tengerész.

Az 1956-os forradalom szintén jórészt képként él már bennünk. A forradalom egyik ilyen meghatározó képi momentuma Szeles Erika fényképe, ahogyan már a forradalom leverése után megjelent a dán Billed Bladet hetilap címoldalán. Erika akkor már nem élt. Nagyon fiatalon, 15 évesen csatlakozott a felkelőkhöz, és 1956. november 7-én (egyes források szerint november 8-án) lelőtte egy szovjet katona.

Mindez annak kapcsán jutott most eszembe, hogy a történelemszemléletünket nem csak a képek, hanem többek közt a nyelv is befolyásolja. Elég arra gondolni, hogy 1956 sokáig ellenforradalom volt, és akkoriban a pesti srácokról sem volt divatos beszélni. Most viszont éppen ez a kifejezés került a középpontba és ez határozza meg az emlékezés kereteit. De mit is jelent ez a kifejezés? Lehet-e például Szeles Erikára azt mondani, hogy ő egy pesti srác volt? És azt, hogy a pesti srácok egyike volt? A cikkben összefoglaljuk a kép és a kifejezés történetét, kitekintünk a srác szó jelenére, és megpróbálunk az előző két kérdésre is válaszolni.

Egy kép története

A híressé vált képet egy dán fotós, Vagn Hansen készítette még a forradalom alatt. A fényképész Erika keresztnevére emlékezett és egy kicsit el is beszélgethettek, mert Erika valószínűleg tudott valamennyit dánul. Az 1940-es évek végén három hónapot Dániában töltött egy jótékonysági akció keretében.

Egy akkor szintén 15 éves dán fiú, Henning Schultz, mint a társai többsége akkoriban, rajongott Erikáért. El is tette a képeit leközlő Billed Bladet újság akkori számait, és amikor egyszer 50 évvel később újra rájuk bukkant, elhatározta, hogy felkutatja Erikát. Az ő kitartásának és a már sajnos megszűnt Hírszerző portál kutatásainak köszönhetően derült ki, hogy pontosan kit ábrázol a kép, és mi Erika története. Aki többet is szeretne olvasni róla, az böngészhet a cikk alján hivatkozott forrásokban. Mi most kanyarodjunk vissza a nyelvre, és nézzük meg, honnan érkeztek a magyarba a srácok.

(tovább…)

Nyelvi vetélkedő indul

Linguistic Puzzles for Students – LiPS.


Ha csak az iskolából emlékszünk rá, akkor talán kevésbé hat izgalmasnak a nyelvtan, pedig az emberi nyelvek tele vannak érdekesnél érdekesebb szerkezetekkel. Itt van például rögtön ez az érdekesnél érdekesebb kifejezés és a jobbnál jobb társai. De most nem róluk lesz szó, hanem a tanszéki kollégáimmal együtt gründolt nyelvi-nyelvészeti vetélkedőről, amit éppen e héten bocsájtottunk útjára. Kéthetente jelentkező feladatainkkal várunk minden érdeklődő középiskolást és egyetemistát (vagy kivételesen bárkit, aki diáknak érzi magát). A feladatok angolul vannak, de egy minimális angoltudás elég ahhoz, hogy valaki eredményesen részt tudjon venni. A föld különböző nyelvei közül válogatunk és lényegében azt kell kitalálni, hogyan is működik egy adott szerkezet. Kicsit olyan, mintha titkosírást próbálnánk megfejteni, csak éppen ezek a nyelvi szerkezetek egyáltalán nem titkosak. Legalábbis azoknak, akik használják őket és azoknak, akik megoldják a feladatokat.

Az első feladatot már meg is hirdettük, de lehet útközben is csatlakozni majd a vetélkedőhöz. A végén 2017. februárjában a legjobbakat elhívjuk egy záró rendezvényre a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetébe, és a legeslegjobbak pedig értékes jutalmakban is részesülnek. Mindenkit várunk, aki szereti a rejtvényeket, és az érdeklődőknek megköszönjük, ha másokhoz is eljuttatjátok a felhívást.

A részletek lent, valamint a Facebook oldalunkon.

Felhívás

Érdeklődsz a nyelvek iránt? Szereted a rejtvényeket? Kövesd rejtvénysorozatunkat, és oldd meg kéthetente jelentkező feladványainkat!

A Debreceni Egyetem Angol Nyelvészeti Tanszéke nyelvészeti rejtvénysorozatot hirdet. A feladatok az emberi nyelvek egy-egy érdekes, és az adott nyelv külön ismerete nélkül is feldolgozható jelenségével foglalkoznak. A részvétel díjtalan, és a legjobban teljesítő résztvevők számos értékes nyereménnyel lehetnek gazdagabbak.

Jelentkezz, ha:
– lenyűgöz a nyelvek sokfélesége,
– szereted a kihívásokat,
– van benned versenyszellem,
– és tudsz egy kicsit angolul.

Feladványainkat kéthetente töltjük fel Facebook oldalunkra, kövess minket! Ezek a feladványok többféle, kevésbé ismert nyelv érdekes tulajdonságai alapján készülnek. Előzetes nyelvtudás nem szükséges, azonban a rejtvények leírása angol nyelvű, így minimális angol nyelvtudás nem árt. A kihívássorozat januárban ér véget, és a legtöbb pontot elérő résztvevőket február elején meghívjuk egy záró rendezvényre a Debreceni Egyetemen. A legjobb résztvevők értékes jutalomban részesülnek.

Főbb támogatóink:
DExam
Beautyrobic/Beautycore
Janus Antikvárium

Az új feladványok kéthetente jelennek majd meg Facebook oldalunkon. Minden alkalommal egy héten belül várjuk a megoldásokat. A beküldött megoldásokat pontozzuk. Jutalomban az összes fordulót teljesítők közül azok részesülnek, akik a legtöbb pontot gyűjtik össze. Csatlakozz hozzánk, várjuk jelentkezésedet!

Regisztráció

Szóval hogyan is működik a LiPS? Egyszerű: mi feltöltjük a feladványokat, ti pedig megoldjátok őket. A legjobbak pedig értékes nyereményeket kapnak.

A menet a következő. Minden feladványt feltöltünk ide a vetélkedő Facebook oldalára. Aki szeretne részt venni a mókában, az először is látogasson el a következő oldalra:

https://www.coursesites.com/s/_lipsatdel2016

Ennek a kurzusmenedzselő oldalnak a segítségével egyszerűen kézben tudjuk tartani a LiPS lebonyolítását. Itt a regisztráláshoz a “Self-enroll” opcióra kell kattintani, vagy ha már van account-od, beléphetsz a kurzusra.
A belépés után megnyíló felületen az aktuális feladványt legegyszerűbben a „What’s new” menüponton keresztül érhetitek el. Oda kattintva eljuttok ahhoz az oldalhoz, ahol a megoldásaitokat adhatjátok le. A legjobb, ha pdf-formátumban feltöltitek őket.

Ha bármilyen kérdésetek van, írjatok emailt a lipsatdel@outlook.hu címre!
Játékra fel!

Rákosi György
2016. október 06.

Nyelvészet mindig, mindenhol!

Az Angol Nyelvészeti Tanszék újra a Kutatók Éjszakáján.


A reggel első percétől kezdve jelen van, egész nap használjuk, és este sem lehetünk meg nélküle. Körbevesz minket és életünk minden pillanatára hatással van. Mi ez? Bizony, hogy nem a levegő, hanem a nyelv! A nyelv jelentősége sokszor nem is tudatosodik bennünk, így azt sem értjük, hogy mi olyan izgalmas és fontos egy nyelvész munkájában, aki a nyelv működösének és használatának szabályszerűségeit, szerkezetét és változandóságát próbálja meg feltárni és megérteni.

Éppen ezért, a Debreceni Egyetem Angol Nyelvészeti Tanszéke azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az idén is megrendezésre kerülő Kutatók Éjszakáján, a nyelvészek igen változatos munkájának bemutatásával rávilágítson arra, hogy az élet mennyi területén van relevanciája a nyelvnek, és ezáltal a nyelvészetnek is. A szervezők reményei szerint, az előadások meghallgatása után kicsit mindenki nyitottabb lesz a minket körülölelő nyelv jelenségei iránt és tudatosabban, nagyobb örömmel fogja figyelni a többi nyelvhasználó kreatív megoldásait.

Az este programja tematikailag két részre bontható. Az elsőben a nyelvészeti kísérletek boszorkánykonyhájába invitáljuk önöket. Előadóink fellebbentik a fátylat a nyelvészeti adatgyűjtés titkairól és – kellő önkritikát és humort gyakorolva – a nehézségeket sem hallgatják el. Az este második felében különböző nyelvészeti érdekességekről – jövevényszavakról és a mindennapi nyelvhasználatunkban is oly gyakran előforduló szólásainkról – hallhatunk előadásokat, játékos és interaktív formában. A programsorozatot zenés meglepetéssel zárjuk.

2016. szeptember 30-án este 18:00-kor a Debreceni Egyetem Angol Nyelvészeti Tanszéke mindenki előtt nyitva áll és mi minden kedves vendégnek garantáljuk a jó hangulatot és azt, hogy ezután az este után már nem ugyanúgy fog nézni a nyelvre!

Nagyon sok szeretettel várnak mindenkit a szervezők,

Jurth Réka
Németh Margarita
Szűcs Péter

TECHNIKAI INFORMÁCIÓK

helyszín: Debreceni Egyetem Főépület, 111. szoba (az Angol-Amerikai Intézet folyosóján)

időpont: 2016. szeptember 30., 18:00-20:50

előadások:

  • Jurth Réka: Eredményes eredmények
  • Fegyveres Miklós: Hogyan (ne) végezzünk nyelvi kísérletet
  • Németh Margarita: “Hol van a hörcsögöm?” “A macskámban.” – A pragmatikai kutatások nehézségeiről
  • Szimkovics Okszána: Hány nyelvet kell ismernünk, hogy megértsük a ruszint?
  • Cserép Attila: Szólások és közmondások – a nyelv show-ja
  • Kricsán Lilla és Szűcs Péter: Beszédes dallamok – nyelv(észet) és zene

web:

Panta rhei

A japán megszólító névmások változékony természetéről.


Egyetlen egy japán megszólító névmás
sem léphet kétszer ugyanabba a folyóba,
mert a folyó nem ugyanabban történelmi korban folyik,
és ő már nem ugyanaz a névmás.

Németh Margarita vendégcikke
a Névmásblogon

Tu és vous (francia), ti és vi (horvát), vós és vostè (katalán), du és sie (német), tu és voce (portugál), ty (ты) és vy (вы) (orosz). Csak néhány példa az európai nyelvekben gyakorta előforduló jelenségre, az ún. T-V rendszerre, melynek lényege, hogy egy többes számú névmást használunk egyes számú udvarias alak kifejezésére. Vagyis ha tegeződés helyett magázódni szeretnénk, akkor egy olyan névmási formát használunk, ami eredetileg egy mezei többes számú névmás volt, mint a magyar ti vagy az ők. A T- és V-névmások megkülönböztetéséről jó összefoglalót közöl Brown és Gilman (1968). Állításuk szerint a T-V formák használata függ a beszélgetésben részt vevő felek hatalmi viszonyaitól és a közöttük lévő meghittségtől vagy attól, hogy mennyire szolidárisak egymással. Az egyik forma (többnyire az E/2. személyű alak) jelzi a familiáris, vagyis közvetlenebb kapcsolatot, míg a másik forma (általában a T/2. személyű) számít udvariasabbnak és a magyar magázó formákhoz hasonlítható. A T-V rendszer elnevezése a latinból ered, a T a tu (te, E/2.) míg a V a vos (ti, T/2.) névmásokra utal.

Brown és Gilman elképzelése szerint ez a felosztás a negyedik századból ered, amikor a többes számú vos alakot a császár megszólítására kezdték használni. Ez a fajta használat később továbbterjedt és már nemcsak az uralkodók, de minden hatalommal bíró személy megszólításakor erősen javasolt volt az udvariasabb többes számú alakot alkalmazni. Nagyjából a 12. és 14. században vált állandó gyakorlattá az, hogy a T-névmást alacsonyabb rangú személyekkel szemben (pld. szolgák vagy gyerekek) alkalmazták, de ez az alacsonyabb rangú illető viszonzásképpen mindig az udvarias V-névmással válaszolt vissza. Ebben az időben az ugyanabból a társadalmi osztályból származó emberek kölcsönösen ugyanazt a névmási megszólítást használták, vagyis míg a felsőbb osztályok tagjai V-névmással szólították meg egymást, addig az alsóbb rétegekbe tartozók általában a T-névmással éltek. Később, egyenrangú felek között, amikor a hatalmi különbség már nem számított a legfontosabb tényezőnek két ember kapcsolatában, a szolidaritás fokát és milyenséget, a közelséget és az intimitást volt hivatott kifejezni a kölcsönös T- vagy V-használat. Az utóbbi annál valószínűbb, minél kisebb a szolidaritás a felek között. Míg a 19. századig a hatalmi viszonyok határozták meg a T-V névmások használatát, addig manapság sokkal nagyobb hangsúly esik az összetartozás, a kölcsönös együttérzés a közelség kifejezésére. Így míg a T-névmás használata mindkét fél részéről kölcsönös közeledést és szolidaritást fejez ki, addig a V-névmás alkalmazása eltávolítja a feleket egymástól.

(tovább…)

Ez meg az, jómagam és a többiek

Interjú a Campus Rádióban.


Interjút készített velem az FM90 Campus Rádió Jövőnéző Extra című tudományos-ismeretterjesztő magazinjának műsorvezetője, Tasi Tibor. Beszélgettünk névmásokról, gyereknyelvről, nyelvtanról és a nyelvészetről általában. A rádióban már lement, de ezen a linken meg lehet hallgatni.

A Jövőnéző Extra magazint pedig ajánlom mindenkinek, akit érdekel a tudomány. Így írnak magukról:

A Jövőnéző Extra egy olyan magazin, amely tudományos kutatásokkal és technikai fejlesztésekkel foglalkozik. A tudományos kutatások bemutatásakor elsősorban a Debrecenben működő kutató műhelyek (Debreceni Egyetem Orvos – és Egészségtudományi Centrum, Magyar Tudományos Akadémia Atommag Kutató Intézete, Debreceni Egyetem Természettudományi Karának kutatóintézetei, Debreceni Agrártudományi Egyetem kutatásai) munkájával igyekszik megismertetni a hallgatót. Emellett Magyarország más városaiban zajló kutatásokat és a világ tudományos életét is felvillantja. A másik prioritás a technikai fejlesztések bemutatása elsősorban az informatika világából. A műsor fő vezérlő elve a közérthetőség és a könnyedség. Tehát a nagyközönség számára ismeretlen felfedezésekbe kalauzolja el a hallgatót, közérthető hírekkel.

Mára ennyit, de a nyáron sem pihenünk. Úgyhogy jönnek majd a nyári cikkek is a Névmásblogon.

Rákosi György
2016. június 30.

Mit üzenjünk Brüsszelnek? És kik is ők?

Kampánynyelvi búvárlatok.


Újra feltűntek az utak mellett a nagy kék plakátok és a legtöbbünket már valószínűleg személyesen meg is szólították, hogy „Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!”. A mondat elgondolkoztatta a Népszabadság munkatársait is, akik „Helyesírás: nem értik” címmel rövid cikket írtak róla a lap múlt szombati (2016. május 21.) számában. A teljes cikk itt olvasható.

Az alapvető gondjukat így foglalják össze a szerzők:

A plakátokon olvasható mondat a grammatika szabályait figyelembe véve helytelen, mivel nem egyezteti az alanyt és az annak megfelelő személyes névmást, illetve az utána következő kifejezés egyes vagy többes számú alakját.

Nem értjük? Mit mondjak, ezen a ponton én sem teljesen. Főleg úgy, hogy a cikk címe a helyesírásra hívja fel a figyelmet, de utána mégis egy állítólagos nyelvtani (=grammatikai) problémát vet fel. Ezek azok a pillanatok, amikor hajlamos vagyok elfogadni, hogy tényleg nem sok értelme van az iskolai nyelvtantanításunknak. De olvassunk tovább:

(tovább…)

Gyerekek és névmások 2

Mit tudnak az ovisok a névmásokról?


Bő egy évvel ezelőtt beszámoltam itt a Névmásblogon a Tóth Enikő kollégámmal közösen folytatott gyereknyelvi kísérleteinkről. Akkor éppen annak a munkának a közepén voltunk, amit aztán 2015 nyarára sikeresen be is fejeztünk. De mivel csak most jelent meg a kísérletek eredményeit bemutató angol nyelvű cikkünk az Acta Linguistica Hungarica folyóiratban, a blogra korábban beígért második cikket is csak most ültem neki megírni.

És hogy miről is szólnak ezek a kísérletek? Nos, azt kutatjuk, hogyan sajátítják el a gyerekek a magyar névmások használatának néhány alapvető szabályát. Két óvodás korosztályt vizsgáltunk az idősebbek közül: középső csoportosokat és nagycsoportosokat. Azért nem a nagyon kicsiket, mert a nagyobbaknak már egészen közel van a nyelvtani tudása a felnőttekéhez. Viszont még ők sem teljesen felnőtt módra használják a nyelvet. Kicsit még finomhangolniuk kell néhány ponton és éppen ezek azok a pontok, ahol nagyon érdekes felfedezések várnak még ránk. Ha megértjük, hogy mi okoz nehézséget a gyerekeknek, akkor valósabb képet kaphatunk a felnőttek nyelvtanáról is.

A kísérletek körülményeinek részletesebb leírása az előző cikkben olvasható. Itt most ismertetem a két kísérlet eredményeit és röviden összefoglalom, hogy milyen tanulságokat vonhatunk le ezekből.

(tovább…)

A kevesebb lehet több, de a több nem nagyon lehet kevesebb

A birtoktöbbesítő jel használatáról.


Egy embernek egy felesége van. Vagy egy férje. Ha pedig több házaspár megy egymással vacsorázni, akkor egyszerre több házastárs is jelen lesz. Mi történik ekkor? A hölgyek a férjükkel vagy a férjeikkel mennek? És az urak? Ők a feleségükkel vagy a feleségeikkel jelennek meg? Talán sejthető, hogy most sem az etikett mélységeibe fogok elmerülni, ellenben itt van ez a birtoktöbbesítő jelnek nevezett –i toldalék, amiről viszont annál érdekesebb dolgokat lehet elmondani. Kicsit túlmutat ez a téma is a névmások szűkebb értelemben vett nyelvtanán, de mivel sokszor esik erről a kis toldalékról szó, szívesen bonyolódok egy kis kalandozásra.

A vacsorapéldánál az jelenti a gondot, hogy ha mondjuk öt pár vesz részt, akkor mind a két fajtából összesen öt házastársról beszélünk. Ez elvileg többes számot kívánna meg, viszont ha nem az öt feleségről vagy férjről gondolkodunk egy kupacban, akkor az egyes párokban csak egy-egy férj vagy feleség van. Ezért a hagyományos nyelvtanok azt szokták tanácsolni, hogy egyes számot használjunk, vagyis hogy inkább mondjuk azt, hogy A hölgyek a férjükkel jöttek. Már csak azért is, mert A hölgyek a férjeikkel jöttek azt is jelenthetné, hogy minden hölgynek több férje van, ami ugye nonszensz. Általában véve pedig elkerülhetünk nem várt kétértelműségeket azzal, hogy ha fejenként egy birtok esetén nem használjuk a birtoktöbbesítő jelet (a fiúk könyve – mindenkinek egy), fejenként több birtok esetén viszont igen (a fiúk könyvei – mindenkinek több könyve is van).

Az emberi nyelvnek azonban lényegi tulajdonsága, hogy jól tolerálja a többértelműségeket. Vegyük észre például, hogy a fiúk könyve leírás akkor is használható, ha sok fiúnak közösen van egy darab könyve. Tehát nem nagyon van ebben az esetben sem olyan, hogy a tágabb kontextus ismerete nélkül tökéletesen egyértelműsített szerkezeteket tudnánk előállítani. Lehet, hogy jó dolog egyértelműnek lenni, csak azért nem olyan egyszerű. Ebben a cikkben most azt próbáljuk meg körüljárni, hogy mikor lehet és mikor nem lehet birtoktöbbesítő jelet használni és milyen kétértelműségek jelenhetnek meg akkor, ha használjuk.

(tovább…)

Véget ért a Kutatók a Neten

Köszönet a sok szavazatért!

Véget ért a 2015. évi Kutatók a Neten – Kutatói Blog és Weboldal Találkozó. Vagy pontosabb véget ért a Kut@tók a Neten, ahogy kukacosan megfogalmazta a már ötödik alkalommal sorra kerülő rendezvény ötletadó gazdája és állandó lelke, Paszternák András. A Névmásblog a szavazatok 9.59 százalékával negyedik lettNagyon köszönöm mindenkinek a sok szavazatot és a kitüntető figyelmet! Továbbra is minden hónapban számíthatnak az olvasók egy új cikkre valamilyen izgalmas nyelvtani témában.

A találkozón a legfontosabb természetesen az idén is az volt, hogy minél jobban megismerjük egymás munkáját és az olvasók is eljussanak egyik blogtól a másikig. Megéri böngészni, tényleg nem a szokásos bevett fordulatként ajánlom minden részt vevő blogot és weboldalt az olvasók figyelmébe.

A résztvevők elérhetőségei, a találkozó eredményei és a vonatkozó sajtómegjelenések mind elérhetők a Találkozó weboldalán.

Rákosi György
2015. november 17.

Archívum

Ha szeretnél emailben értesítéseket kapni az új posztokról, add meg az emailcímed és kövesd a Blogot.

Csatlakozz a 590 követőhöz

Follow Névmásblog on WordPress.com