Névmásblog

Mit üzenjünk Brüsszelnek? És kik is ők?

Kampánynyelvi búvárlatok.


Újra feltűntek az utak mellett a nagy kék plakátok és a legtöbbünket már valószínűleg személyesen meg is szólították, hogy „Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!”. A mondat elgondolkoztatta a Népszabadság munkatársait is, akik „Helyesírás: nem értik” címmel rövid cikket írtak róla a lap múlt szombati (2016. május 21.) számában. A teljes cikk itt olvasható.

Az alapvető gondjukat így foglalják össze a szerzők:

A plakátokon olvasható mondat a grammatika szabályait figyelembe véve helytelen, mivel nem egyezteti az alanyt és az annak megfelelő személyes névmást, illetve az utána következő kifejezés egyes vagy többes számú alakját.

Nem értjük? Mit mondjak, ezen a ponton én sem teljesen. Főleg úgy, hogy a cikk címe a helyesírásra hívja fel a figyelmet, de utána mégis egy állítólagos nyelvtani (=grammatikai) problémát vet fel. Ezek azok a pillanatok, amikor hajlamos vagyok elfogadni, hogy tényleg nem sok értelme van az iskolai nyelvtantanításunknak. De olvassunk tovább:

(tovább…)

Gyerekek és névmások 2

Mit tudnak az ovisok a névmásokról?


Bő egy évvel ezelőtt beszámoltam itt a Névmásblogon a Tóth Enikő kollégámmal közösen folytatott gyereknyelvi kísérleteinkről. Akkor éppen annak a munkának a közepén voltunk, amit aztán 2015 nyarára sikeresen be is fejeztünk. De mivel csak most jelent meg a kísérletek eredményeit bemutató angol nyelvű cikkünk az Acta Linguistica Hungarica folyóiratban, a blogra korábban beígért második cikket is csak most ültem neki megírni.

És hogy miről is szólnak ezek a kísérletek? Nos, azt kutatjuk, hogyan sajátítják el a gyerekek a magyar névmások használatának néhány alapvető szabályát. Két óvodás korosztályt vizsgáltunk az idősebbek közül: középső csoportosokat és nagycsoportosokat. Azért nem a nagyon kicsiket, mert a nagyobbaknak már egészen közel van a nyelvtani tudása a felnőttekéhez. Viszont még ők sem teljesen felnőtt módra használják a nyelvet. Kicsit még finomhangolniuk kell néhány ponton és éppen ezek azok a pontok, ahol nagyon érdekes felfedezések várnak még ránk. Ha megértjük, hogy mi okoz nehézséget a gyerekeknek, akkor valósabb képet kaphatunk a felnőttek nyelvtanáról is.

A kísérletek körülményeinek részletesebb leírása az előző cikkben olvasható. Itt most ismertetem a két kísérlet eredményeit és röviden összefoglalom, hogy milyen tanulságokat vonhatunk le ezekből.

(tovább…)

A kevesebb lehet több, de a több nem nagyon lehet kevesebb

A birtoktöbbesítő jel használatáról.


Egy embernek egy felesége van. Vagy egy férje. Ha pedig több házaspár megy egymással vacsorázni, akkor egyszerre több házastárs is jelen lesz. Mi történik ekkor? A hölgyek a férjükkel vagy a férjeikkel mennek? És az urak? Ők a feleségükkel vagy a feleségeikkel jelennek meg? Talán sejthető, hogy most sem az etikett mélységeibe fogok elmerülni, ellenben itt van ez a birtoktöbbesítő jelnek nevezett –i toldalék, amiről viszont annál érdekesebb dolgokat lehet elmondani. Kicsit túlmutat ez a téma is a névmások szűkebb értelemben vett nyelvtanán, de mivel sokszor esik erről a kis toldalékról szó, szívesen bonyolódok egy kis kalandozásra.

A vacsorapéldánál az jelenti a gondot, hogy ha mondjuk öt pár vesz részt, akkor mind a két fajtából összesen öt házastársról beszélünk. Ez elvileg többes számot kívánna meg, viszont ha nem az öt feleségről vagy férjről gondolkodunk egy kupacban, akkor az egyes párokban csak egy-egy férj vagy feleség van. Ezért a hagyományos nyelvtanok azt szokták tanácsolni, hogy egyes számot használjunk, vagyis hogy inkább mondjuk azt, hogy A hölgyek a férjükkel jöttek. Már csak azért is, mert A hölgyek a férjeikkel jöttek azt is jelenthetné, hogy minden hölgynek több férje van, ami ugye nonszensz. Általában véve pedig elkerülhetünk nem várt kétértelműségeket azzal, hogy ha fejenként egy birtok esetén nem használjuk a birtoktöbbesítő jelet (a fiúk könyve – mindenkinek egy), fejenként több birtok esetén viszont igen (a fiúk könyvei – mindenkinek több könyve is van).

Az emberi nyelvnek azonban lényegi tulajdonsága, hogy jól tolerálja a többértelműségeket. Vegyük észre például, hogy a fiúk könyve leírás akkor is használható, ha sok fiúnak közösen van egy darab könyve. Tehát nem nagyon van ebben az esetben sem olyan, hogy a tágabb kontextus ismerete nélkül tökéletesen egyértelműsített szerkezeteket tudnánk előállítani. Lehet, hogy jó dolog egyértelműnek lenni, csak azért nem olyan egyszerű. Ebben a cikkben most azt próbáljuk meg körüljárni, hogy mikor lehet és mikor nem lehet birtoktöbbesítő jelet használni és milyen kétértelműségek jelenhetnek meg akkor, ha használjuk.

(tovább…)

Véget ért a Kutatók a Neten

Köszönet a sok szavazatért!

Véget ért a 2015. évi Kutatók a Neten – Kutatói Blog és Weboldal Találkozó. Vagy pontosabb véget ért a Kut@tók a Neten, ahogy kukacosan megfogalmazta a már ötödik alkalommal sorra kerülő rendezvény ötletadó gazdája és állandó lelke, Paszternák András. A Névmásblog a szavazatok 9.59 százalékával negyedik lettNagyon köszönöm mindenkinek a sok szavazatot és a kitüntető figyelmet! Továbbra is minden hónapban számíthatnak az olvasók egy új cikkre valamilyen izgalmas nyelvtani témában.

A találkozón a legfontosabb természetesen az idén is az volt, hogy minél jobban megismerjük egymás munkáját és az olvasók is eljussanak egyik blogtól a másikig. Megéri böngészni, tényleg nem a szokásos bevett fordulatként ajánlom minden részt vevő blogot és weboldalt az olvasók figyelmébe.

A résztvevők elérhetőségei, a találkozó eredményei és a vonatkozó sajtómegjelenések mind elérhetők a Találkozó weboldalán.

Rákosi György
2015. november 17.

Szavazz a Névmásblogra!

A Névmásblog a Kutatók a Neten 2015  találkozón.

Az idén is sor kerül a Kutatók a Neten – Kutató Blog és Weboldal Találkozóra, ahol bemutatkoznak “mindazok, akik tudományos munkájuk mellett vagy annak részeként blogot írnak, weboldalt szerkesztenek vagy a közösségi hálózatokon népszerűsítik a tudományokat”. A Névmásblog is indul és ezen az oldalon lehet rá szavazni (kicsit le kell tekerni a szavazáshoz):

Szavazz a Névmásblogra

A Névmásblog minden kedves olvasójának köszönöm a szavazatokat!

A Paszternák András által szervezett Találkozó legfőbb célja, hogy minél több érdeklődőhöz jusson el ezeknek a blogoknak a híre, és minél több olvasó eljusson a saját kedvenc blogjaitól a többi tudományterületekkel foglalkozó blogokig. Kedvcsinálásként álljon itt a Találkozó weboldalán olvasható ajánló:

“Az érdeklődők megismerhetik a Pangeát (Jakab László), mely a földrajz és a földtudomány világába kalauzolja a netezőket. A tankönyvön túl (Paksa Rudolf) a két világháború közti időszak magyar és egyetemes történetével foglalkozik, történészi szemmel. Egy erdélyi parányőslénytanásznak a brémai tengerkutató intézetben átélt kalandjairól szól az Ősparányok, őstalányok (Silye Lóránd). A Helyes blog (Ludányi Zsófia, Kovács Réka, Falyuna Nóra) az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársai által készített online helyesírási tanácsadó portál keretein belül működik. Fő célkitűzése, hogy a nyelvtudomány számos területéről közöljön ismeretterjesztő írásokat, illetve az, hogy a lehető legkülönfélébb helyesírási, nyelvhelyességi, nyelvhasználati kérdésekben nyújtson eligazítást. A SzékelyData(Csala Dénes) blog Székelyfölddel, Erdéllyel, Romániával, Magyarországgal és a nagyvilággal kapcsolatos adatsorokat dolgoz fel, ezáltal különböző társadalmi, politikai, gazdasági problémákba nyújt betekintést. A ScienceBits (Lente Gábor) küldetése a tudományos ismeretterjesztés, elsősorban a kémiatudományokhoz köthető témákban. A Dunai Szigetek(Szávoszt-Vass Dániel) a maga hat évével Magyarország egyik legrégebbi kutatói blogja. Tudományterülete szerteágazó, szinte mindent átölel, ami a folyóval kapcsolatos. A Puli Space Blog (Pacher Tibor és Molnár László) a Google Lunar XPRIZE hazai résztvevőjének blogja, témája a Hold, a magán űripar és a világűr. Az AfrikaBlog (Biedermann Zsuzsánna) azért íródik, hogy a magyar embereknek reálisabb és pozitívabb képük alakuljon ki Afrikáról. A gyepek kutatásáról informál a Gyepi biodiverzitás blog (Török Péter). A Duplapluszjó (Gáspár Merse Előd) ismeretterjesztő blog több tudományterületet (pl. matematika, fizika, idegtudomány) érint, emellett rendszeresen jelennek meg fejtörő feladványok az oldalon. A Voyager (Jesch Dávid) a világ érdekességére próbálja felhívni a figyelmet, és kísérletet tesz arra, hogy érthető formában elmagyarázzon olyan dolgokat, amelyek a mindennapi hírekből kimaradnak. A Csopamedia (Tamás Péter) blog igyekszik megszerettetni a természettudományokat érdekes témákkal és bőséges képi tartalommal, valamint friss információkkal szolgál a Csodák Palotájáról. A Na, mit gondolsz? (Forrai Gábor) filozófiai problémákat mutat be, melyek kedvet ébreszthetnek a filozófiai gondolkodás iránt. Az olvasás kalandja (Koós István) egyfajta olvasónapló, az irodalom, az irodalomtörténet, irodalomelmélet, illetve a filozófia témakörére fókuszál. A Névmásblog (Rákosi György) a névmások nyelvtanával foglalkozik, közérthető általános nyelvészeti szemszögből közelítve a témát. A Timelord (Frisnyák Zsuzsa) képes történetmesélés a 19-20. századból. El Mexicano (F. Zoltán Szilárd) címmel a spanyol és újlatin nyelvtörténetről, etimológiáról követhető internetes napló. A Ködpiszkáló (Csupor Dezső és kollégái) a gyógynövényekkel, gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos tévhiteknek, rémhíreknek ered utána.

A Kut@tók a Neten 2015 keretében hét Facebook- és weboldal is bemutatkozik: A legújabb csillagászati felfedezéseket, űrkutatási híreket, az űrszondák és amatőrcsillagászok legfrissebb képeit osztja meg a Világegyetemünk (Nagy Dávid). Az Insurgent Dynamics (Csala Dénes) országprofilokat mutat be pozitív illetve negatív hangulatú hírjelentések szempontjából. A Puli Space (Pacher Tibor) az űrkutatás új irányaival kapcsolatos hírek forrása. Budapest Főváros Levéltárának (Fazekasné Toma Katalin) Facebook-oldala, az intézményben folyó szakmai munkáról, levéltári anyagról, levéltári rendezvényekről, kiállításokról, konferenciákról ad tájékoztatást. A Hallabor (Csorvási Éva), mely a Debreceni Egyetem Halgazdálkodási Kutatócsoportjának oldala, a halászat, halgazdálkodás és akvakultúra tudományterületével foglalkozik. Az angol nyelvű Sharing knowledge on demand (Ziegler Ildikó) a tudásmegosztás kölcsönösségének jegyében a kémia és gyógyszergyártás területéről közöl anyagokat. A JUNIOR kategóriában induló Antocián (Balogh Ádám és Stewart Pétert), egy kémiával foglalkozó videoblog, a budapesti Szerb Antal Gimnázium diákjai a kísérletek világát szeretnék közelebb hozni kortársaikhoz.

A jubileumi találkozó felvezetéseként hét héten át jelenik meg oldalunkon Tuczai Emese, tudományos újságíró elemzése a hazai természettudományos blogszféráról.

Az V. Kutatói Blog, Web- és Facebook-oldal Találkozó során a látogatók szavazhatnak kedvenc oldalukra a www.kutatok.net tudománykommunikációs weblapon, ahol a Kut@tók a Neten 2015 mellett számos hasznos információ található: tudományos hírblog, linkgyűjtemény, oktatási programok.

A Kut@tók a Neten 2015 fő célkitűzése, hogy minél szélesebb körben népszerűsítse a tudományokat, átfogó képet adva a kutatók mindennapjairól és eredményeiről. A bloggerek és weblapszerkesztők együttműködése új tudománynépszerűsítő projekteket alapozhat meg. A virtuális találkozó kommunikációs partnere idén is a Békésifi Ifjúsági Magazin.”

Rákosi György
2015. november 6.

Vele vagy nélküle 2

A felmérésünk tanulságai: nem minden névmási birtokos szereti a névelőt.

A Névmásblog 2015. augusztusi cikkét egy szavazás zárta. Ebben arról lehetett dönteni, mennyire tetszik vagy nem tetszik az olvasóknak a névmási birtokos melletti határozott névelő olyan mondatokban, mint A lányok felfedezték a maguk határait vagy A lányok felfedezték az egymás határait. Ezúton is köszönöm mindenkinek a beérkezett 231 szavazatot, amivel nemcsak a témában folytatott kutatásaimhoz járultak hozzá, hanem annak a cikknek a folytatásához is. Ami ez.

A tesztben összesen hét mondat szerepelt. Ez nem csak mágikus szám, de még viszonylag jól fejben is tartható. A mondatokat és az eredményeket a lenti táblázat összegzi.

névelők és névmási birtokosok

Az instrukció a következő volt: “Melyik nem hangzik jól? Válasszuk ki azokat a mondatokat, amelyekben a birtokos és a névelő nem illenek össze”. Tetszőleges számú mondatot ki lehetett választani, akár az összeset is. A táblázat második oszlopában szereplő szám azt mutatja, hogy hány elutasító szavazatot kapott az adott mondat. A legtöbb szavazatot az A lányok felfedezték a jómaguk határait mondat kapta, összesen 58-at. Nem biztos, hogy minden szavazó elutasította ezt a mondatot, de a legtöbben ezt választották. Ehhez mértem a többi mondat elutasítottságát úgy, hogy az 58 szavazatot 100%-nak tekintve a többi mondatra érkező elutasító szavazat arányát ehhez az 58-hoz mérten adtam meg. A százalékos arányok a harmadik oszlopban láthatók.

(tovább…)

Nyelvi kísérletek kicsikkel és nagyokkal

A Névmásblog a Kutatók Éjszakáján.

Az idén a tizedik alkalommal rendezik meg országszerte a Kutatók Éjszakáját szeptember 25-én, pénteken. Most mi is ott leszünk a kollégáimmal a Debreceni Egyetemen és megmutatjuk, hogyan is néznek ki a nyelvészeti kísérletek és mit is csinál egy nyelvész akkor, amikor a magyar nyelvet kutatja. Ilyenkor az egész egyetem nyitva áll az érdeklődő látogatók előtt, és egy csomó érdekes program várja azokat, akik szeretnének bepillantani a tudományba világába. Mi is várunk mindenkit szeretettel!

A Kutatók Éjszakája küldetését így foglalja össze a program honlapja:

Bemutatkoznak a kutatók, és megismerhetjük azt a folyamatot, ahogy „az élet, a világmindenség meg minden” titkait megfejtik. Bepillanthatnak a látogatók különleges, máskor nem látogatható helyszínekre, megismerhetnek érdekes embereket, akik közelebb hozzák az érdeklődőkhöz a tudomány érdekességeit, aktualitásait. A rendezvény célja, hogy a fiatalok is kedvet kapjanak ahhoz, hogy tudományos életpályát válasszanak, és reálisabbá tegye a kutatókról kialakult, sokszor sztereotípiákon alapuló, véleményt.

Ehhez még annyit tennék hozzá, hogy remélhetőleg jól fogja érezni magát mindenki, akit érdekel a tudomány világa és mindenki megtalálja majd a neki leginkább érdekes programokat.

És hogy miről lesz szó a mi estünkön? Hát nagyjából ezekről a kérdésekről:

A nyelvészek ugyanúgy szeretnek kísérletezni, mint mondjuk a fizikusok. Sőt, mostanában egyre inkább. Minden anyanyelvi beszélő fejében ott van a nyelvtan összes szabálya, csak valahogy hozzá kell férnünk ehhez a tudáshoz – ebben segítenek a kísérletek. Melyik szerkezet könnyebb és melyik nehezebb a beszélők számára? Ha egy szerkezetnek több jelentése is lehet, melyiket választják inkább a beszélők? Miben térhet el a gyerekek nyelvtana a felnőttekétől, és mit árulnak el ezek a gyereknyelvi sajátosságok a felnőttek nyelvtanáról?
Ilyen és hasonló kérdésekkel fogunk foglalkozni az est folyamán, kísérleti bemutatókkal, sok nyelvi és egyéb játékkal, valamint az érdeklődő felnőttek számára egy kis nyelvészeti kitekintéssel. Megmutatjuk, hogy néznek ki a gyereknyelvi kísérletek és milyen az, ha felnőttekkel kísérletezünk

Rövid ismeretterjesztő előadásokkal készülünk, de lesznek kvízek, kísérleti bemutatók, valamint a kicsiknek játéksarok is. Várunk szeretettel minden érdeklődőt: az egészen kicsiket (úgy 3 éves kortól), az iskolásokat és felnőtteket egyaránt!

Info

  • helyszín: Debreceni Egyetem Főépület, 111. szoba (az Angol-Amerikai Intézet folyosóján, bent a sarokban) 
  • időpont: 2015. szeptember 25., 18:00-20:00 (nyugodtan lehet közben is csatlakozni)
  • az előadások:
    • Gyerekek, névmások és egyéb furcsaságok (Rákosi György)
    • Névmási birtokosok és eltűnő névelők (Rákosi György)
    • Közel és távol – avagy merre mutat egy mutató névmás? (Szűcs Péter)
    • Bocsánat, hogy mindig bocsánatot kérünk: a japán bocsánatkérés lélektana (Németh Margarita)
  • egyéb: kvízek, kísérleti bemutatók, játéksarok
  • web:

Rákosi György
2015. szeptember 18.

Vele vagy nélküle?

A névmási birtokosok és a határozott névelő kapcsolatáról.

A szavak olyanok, mint az emberek. Van, hogy jól elvannak egymással, máskor meg nem; és nem is mindig könnyű rájönni, hogy mitől működik vagy nem működik egy kapcsolat. Vegyük példának okáért a keresztségben a határozott névelő nevet kapott a(z) szócskát. Igazán nem válogatós egy valaki, jóformán minden főnévvel jól megfér. Persze nem minden kapcsolatot néznek jó szemmel az emberek. Azt például sokan nem szeretik, ha egy személynév elé tesszük a névelőt. Tehát nem a Petivel vagy a Csillával, hanem Petivel vagy Csillával szeretnének sokan találkozni. A személynevek névelőzését többnyire (buda)pesties jelenségnek tartják, de úgy tűnik, egyre jobban terjed a dolog és megvan a maga elfogadottsága a megfelelő élethelyzetekben (lásd a Nyest cikkét).

Vannak azonban továbbra is olyan nyelvjárások (vagy regionális köznyelvek), amelyekben a személynevek saját jogukon nem kapnak névelőt, ugyanakkor birtokosként együtt járnak a névelővel:

(1)  a Péter kalapja 

Ez egy olyan szerkezet, ahol azok is megtűrik a névelőt a személynév előtt, akik egyébként nem szeretik ezt a fajta névelőzést. Szabolcsi Anna (Szabolcsi-Laczkó 1992) hívta fel ennek a ténynek a jelentőségére a figyelmet, ugyanis ebből látszik, hogy itt nem is a személynévi birtokossal (Péter) van szorosabb kapcsolatban a névelő, hanem a birtokszóval (kalapja). Ők máskor teljesen közvetlenül is összejönnek (lásd: a kalapja), csak hát néha bonyolódnak a dolgok és belép a kapcsolatba harmadikként a személynévi birtokos is.

(tovább…)

Erre is figyeljünk, ha külföldre megyünk

Van, ahol ejtik a névmásokat!

Sok mindenre érdemes felkészülni, ha az ember külföldre utazik. Ott van például a nyelv. Nem mindenütt értik jól a nagy világnyelveket, vagy ha igen, akkor is többnyire szívesen veszik a helyiek, ha utazáskor, a szállodában, az étteremben vagy a piacon tudunk használni néhány kifejezést az ő nyelvükön. Én mindig igyekszek is néhány alapvető fordulatot megtanulni a helyi nyelven, ha külföldre utazom – aztán vagy működik a dolog, vagy nem. És persze nem árt, ha egy kicsit tisztában vagyunk az adott nyelv főbb nyelvtani jellegzetességeivel. Például olyan kérdésekkel, mint hogy kötelező-e kitenni a névmási alanyokat egy kijelentő mondatban, vagy el lehet őket hagyni.

Ahogy többször volt már róla a szó a Névmásblogon, a magyarban nyugodtan választhatjuk a második lehetőséget. Ha nincs rá különösebb szükség, vagyis ha nem akarjuk nyomatékosítani az alanyt vagy szembeállítani valaki mással, akkor egyszerűen nem használjuk a névmásokat. Ezt hívják a nyelvészek névmásejtésnek, a magyar pedig egy névmásejtő nyelv. Tehát vagy így beszélünk: (tovább…)

Ez most az övék, az övéké vagy esetleg az övéjük?

A magyar birtokos névmások alakváltozatairól.

Esett már szó itt a Névmásblogon a magyar birtokos névmásokról a mieink szófordulat egy érdekes használata kapcsán, de a birtokos névmások nyelvtana tartogat még sok más érdekességet is. Most ezek közül veszek elő egy olyan kérdést, amely időről időre felbukkan a magyar nyelvvel foglalkozó írásokban. Ha nagyon tisztelünk valakiket, akkor kié minden tiszteletünk? Az övék, az övéké vagy esetleg az övéjük? Miért van a birtokos névmásnak gyakran több alakja is jelen a nyelvben és mi lehet a különbség köztük? Ennek járunk most utána ebben a cikkben.

A bevett változatban minden tisztelünk az övék. Létezik egy olyan hagyomány a témával foglalkozó írásokban, mely szerint az övéké változatban felesleges elemismétlés van, hiszen kétszer szerepel benne az é birtokjel. Viszont akár felesleges, akár nem, sok beszélőnek mégis teljesen jó ez a változat is. Sőt, van akinek ez a jobb, és ez egy olyan tény, amivel számot kell vetnünk. De azt sem felejthetjük el, hogy az elemismétlés egyáltalán nem egy általánosan elfogadható stratégia. A T/3 névmás például ők, és senki sem kettőzi meg a többes szám jelét, hogy aztán mondjuk őkek-ként ejtse ki a névmást. Pedig elvileg lehetséges lenne. Szóval miért van az, hogy az övéké esetében mégis megkettőződni látszik egy toldalék és az eredmény sokak számára elfogadható? És mi a helyzet akkor az övéjük változattal? Amikor ezekre a kérdésekre próbálunk valamennyire rendszerszerű válaszokat adni, nem szabad azért elfelejteni azt sem, hogy a névmásoknak sokszor vannak némileg furcsa alakjaik más nyelvekben is. Mivel a névmások nagyon gyakoriak, a furcsa változatok is könnyen elterjedhetnek, ha megszereti őket valamiért egy beszélői közösség. És persze ha közelebbről megvizsgáljuk őket, akkor azért ezek a furcsa alakok sem teljesen furák. Csak kicsit.

(tovább…)

Archívum

Ha szeretnél emailben értesítéseket kapni az új posztokról, add meg az emailcímed és kövesd a Blogot.

Csatlakozz a 592 követőhöz

Follow Névmásblog on WordPress.com