Névmásblog

Kezdőlap » Főnevek

Category Archives: Főnevek

Reklámok

Mulatási!

Rétegposzt egy rétegnyelvi jelenségről.


A művelt nagyközönség előtt talán nem ismeretlen Pixa és Kis Grófo Bulibáró című száma. Ez az, melynek elején háromszor harsan fel a mulatási-kiáltás, mielőtt beindul a buli. Vagy már amikor beindult. A mulatási kifejezés egyszerre jelöli Kis Grófo dalainak műfaját, és közben egyfajta életérzést is. Egy vele készült interjúban így vall erről ő maga:

Mindenki bulibáró, valamennyien szeretünk mulatni. Aki eljön a koncertünkre és meghallgat minket, szerintem mind azért jön, mert szeret bulizni. Ez a közös bennük: a mulatási” – mondja Kis Grófo.”  (VS.hu)

Ez egy szép gondolat, de nem is ez fogott meg igazán, hanem a nyelvi fordulat: a mulatási. Melléknévnek gondolhatnánk elsőre a szót, de egy melléknevet nem lehet így használni. Például mondhatjuk azt, hogy ez egy fontos oktatási szolgáltatás, de azt nem, hogy ez egy fontos oktatási. Vagyis a mulatási úgy néz ki elsőre, mint egy melléknév, de közben meg főnévként viselkedik. Ráadásul a minta ragadós is, és már más tövekkel is felbukkant. Na persze nem akárhol, de sokan találkoztak már olyanokkal, akik ilyesmiket mondanak. Most ennek a nyelvi szokásnak eredtem kicsit nyomába, érdeklődésileg.

(tovább…)

Reklámok

Új magyar mondattan angol nyelven

Megjelent a főnévi csoporttal foglalkozó két kötet.


A nyelvészettel közelebbi rokonságban nem álló nagyközönség számára talán kevésbé ismert, de a magyar nyelv megkerülhetetlen része a modern nyelvészeti kutatásoknak. Azt szokták mondani, hogy a tíz legjobban kutatott nyelv egyike, és ha az ilyesmit kétségtelenül nem is egyszerű méricskélni, egy ilyen becslés akkor is jól közelíti a magyar nyelv súlyát a nemzetközi tudományos porondon. Ez természetesen jórészt a magyar nyelvvel foglalkozó kutatók érdeme, akik folyamatosan publikálják eredményeiket angol nyelven is, és akik nemcsak itthon, hanem szerte a világban kutatják a magyar nyelvnek éppen az érdeklődés középpontjában álló jellemzőit.

a kötet borítójaAz évtizedek alatt felgyűlt eredmények igencsak szerteágazóak, így ideje volt összefoglalni, hogy hol állunk, és merre tartunk. Nagyrészt ezzel a céllal indult 2012-ben a Comprehensive Grammar Resources: Hungarian (“Átfogó magyar nyelvtan”) nevű projekt, Kenesei Istvánnak, az MTA Nyelvtudományi Intézete akkori igazgatójának kezdeményezésére és az ő vezetésével. A hollandot követően a magyar a második európai nyelv, amelynek nyelvtanáról ilyen részletességű leírás készül. Szándékosan használtam a nyelvtan kifejezést akkor is, amikor szigorú értelemben véve mondattanról van csak szó, hiszen az összesen tervezett nyolc könyvben végül is majdnem mindent megtalálhat majd az olvasó, amit a hétköznapokban nyelvtannak szoktunk nevezni. Sőt, még annál is többet, hiszen a kötetek tele lesznek olyan érdekességekkel, amik nem feltétlen ismertek az átlag magyar olvasó előtt. Úgyhogy aki tud angolul, érdeklődik a magyar nyelv iránt, van egy kis jártassága a nyelvtanokban, és kedvet érez a magyar talán még kevésbé ismert területeire elkalandozni, az bátran vegye kezébe a készülő köteteket.

Vagy töltse le őket ingyen, hiszen az egyes kötetek elérhetőek lesznek online a kiadó (Amsterdam University Press) honlapján. A magyar főnévi csoportól szóló első könyv éppen meg is jelent két kötetben. Ebben benne van szinte minden, amit a főnév köré kiépülő szerkezetről ma tudni lehet. Annak illusztrálására, hogy a nyelvtan nem is olyan száraz dolog, álljon most itt néhány példa ennek a két kötetnek a nyelvi anyagából:

Na például Ili, aki bikiniben a fa alatt van, ő tuti nem izzad!
A legjobb második futam különbözik a második legjobb futamtól.
Na például mindhárom városba ugyanannak a futárnak az elküldése, az nem volt jó ötlet.
Csalódtam a Halál Velencében-ben.
Péternek a feltétel nélkül való rajongása a főnökért mindenkit meglepett.
a gyönyörű kicsi régi hegyes fekete spanyol műbőr lovaglócsizma
Mari babája, még pedig a nagymamájától kapott ajándék, megsérült.
Fel akartam öltöztetni a kisbabát, de a pelenka még nedves volt.
Három könyvvel többről gondolta, hogy meg kellene venni.
Csak én láttam jómagamat a tükörben.

De ez mondhatni csak a jéghegy csúcsa, rengeteg egyebet találnak majd az olvasók még a két kötetben.

A főnévi csoporttal foglalkozó könyv szerkesztői Alberti Gábor és Laczkó Tibor. Rajtuk kívül még kilencen vettünk részt a két kötet létrehozásában, jómagam például a névmásokról írtam egy rövid fejezetet. Közben pedig már javában folynak a még hátralévő 7 rész előkészítő munkálatai, megmozgatva a magyar nyelvészek egy népes, ezzel az összetett feladattal már jó ideje foglalkozó csoportját. (Na ez például egy jó hosszú főnévi csoport volt.) A projekt történetéről, a résztvevőkről és a tervekről Kenesei Istvánnak az első kötethez írt általános bevezetőjében lehet olvasni.

A két kötet pedig itt elérhető:

Nouns and Noun Phrases, Volume 1

Nouns and Noun Phrases, Volume 2

Az ingyen letölthető változatért (pdf) az “Open Access” feliratú gombra kell kattintani. Jó szórakozást hozzájuk!

Rákosi György
2018. január 21.

 

Itt lehet még a kötetről olvasni:

Angol nyelvű könyvsorozat a magyar nyelvről. MTA

Angolul írtak könyvet a magyar főnevekről. HVG

Fiúk, lányok, pesti srácok

Párhuzamos történetek.


Szeles Erika Kornélia forrás: Vagn Hansen & Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár

Szeles Erika Kornélia
forrás: Vagn Hansen & Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár

A 20. századi történelem jelentős része, a korábbi századoktól eltérően, már képként őrződött meg bennünk. Churchill, Roosevelt és Sztálin egymás mellett üldögélnek Jaltában, Kennedyt egy limuzinban halálos lövés éri, Brezsnyev és Honecker megcsókolják egymást. Horthyt a legtöbben fehér lovon, tengerész egyenruhában képzelik el; de ez talán változik, mert az utóbbi néhány évben népszerű lett az a fényképe is, amin egy medencében látható, a bal karján egy míves – vagy mai szóhasználattal: kézműves – sárkányos tetoválással. Érdemes lenne ezt a képet is beletenni a történelemkönyvekbe, a srácoknak biztos jobban felkeltené a figyelmét a tetkós bácsi, mint a fehér lovas tengerész.

Az 1956-os forradalom szintén jórészt képként él már bennünk. A forradalom egyik ilyen meghatározó képi momentuma Szeles Erika fényképe, ahogyan már a forradalom leverése után megjelent a dán Billed Bladet hetilap címoldalán. Erika akkor már nem élt. Nagyon fiatalon, 15 évesen csatlakozott a felkelőkhöz, és 1956. november 7-én (egyes források szerint november 8-án) lelőtte egy szovjet katona.

Mindez annak kapcsán jutott most eszembe, hogy a történelemszemléletünket nem csak a képek, hanem többek közt a nyelv is befolyásolja. Elég arra gondolni, hogy 1956 sokáig ellenforradalom volt, és akkoriban a pesti srácokról sem volt divatos beszélni. Most viszont éppen ez a kifejezés került a középpontba és ez határozza meg az emlékezés kereteit. De mit is jelent ez a kifejezés? Lehet-e például Szeles Erikára azt mondani, hogy ő egy pesti srác volt? És azt, hogy a pesti srácok egyike volt? A cikkben összefoglaljuk a kép és a kifejezés történetét, kitekintünk a srác szó jelenére, és megpróbálunk az előző két kérdésre is válaszolni.

Egy kép története

A híressé vált képet egy dán fotós, Vagn Hansen készítette még a forradalom alatt. A fényképész Erika keresztnevére emlékezett és egy kicsit el is beszélgethettek, mert Erika valószínűleg tudott valamennyit dánul. Az 1940-es évek végén három hónapot Dániában töltött egy jótékonysági akció keretében.

Egy akkor szintén 15 éves dán fiú, Henning Schultz, mint a társai többsége akkoriban, rajongott Erikáért. El is tette a képeit leközlő Billed Bladet újság akkori számait, és amikor egyszer 50 évvel később újra rájuk bukkant, elhatározta, hogy felkutatja Erikát. Az ő kitartásának és a már sajnos megszűnt Hírszerző portál kutatásainak köszönhetően derült ki, hogy pontosan kit ábrázol a kép, és mi Erika története. Aki többet is szeretne olvasni róla, az böngészhet a cikk alján hivatkozott forrásokban. Mi most kanyarodjunk vissza a nyelvre, és nézzük meg, honnan érkeztek a magyarba a srácok.

(tovább…)