Névmásblog

Kezdőlap » Esettanulmányok » Birtokos szerkezet

Category Archives: Birtokos szerkezet

Nyelvhasználati teszt lezárva

Röviden az eredményekről.


Júniusi posztomban egy kérdőív kitöltésére kértem a Névmásblog olvasóit. Mivel akkor nem mondtam meg, most leírom, hogy az érdekelt, ki hogyan használja a névelőt a magyar birtokos szerkezet egyes változataiban.

A tesztet a mai nappal lezártam. Összesen 149-en töltötték ki, akiknek ezúton mondok hálás köszönetet. A nyers adatokat elérhetővé tettem, ezen a linken lehet őket böngészni.

Az ICSH-n, Budapesten

Az ICSH-n, Budapesten

A kérdőív nyelvészeti háttere egy olyan téma, amivel már foglalkoztam két évvel ezelőtt, és most újra elővettem, hogy egy kicsit jobban elmélyedjek néhány kérdésben. Két éve a Névmásblogon is írtam erről a háttérről, itt és itt lehet elolvasni a két vonatkozó cikket. Ha valakit esetleg jobban érdekel a mögöttes nyelvészeti tartalom, elolvashatja ezt az idén megjelenő angol nyelvű cikkemet, vagy ezen az oldalon megnézheti annak az előadásnak az anyagát, amelyben a kérdőív eredményeiről beszéltem (kicsit le kell tekerni a presentation_ elnevezésű pdf fájlig).

Az előadást 2017. június 30-án tartottam, az MTA Székházban rendezett 13th International Conference on the Structure of Hungarian konferencián. Ez az angol nyelvű konferencia minden második évben szokott lenni vagy Magyarországon, vagy pedig valamelyik olyan külföldi kutatóközpontban, ahol foglalkoznak a magyarral. A programról és általában a konferenciáról itt lehet olvasni. És mivel most nagyon sok lett a link ebben a posztban, kivételesen beszúrtam egy képet is, amit egy kollégám készített rólam az előadás előtt. Mondjuk ez nem tudom, hogy mennyiben javítja a helyzetet – mindenesetre még egyszer köszönöm mindenkinek, aki kitöltötte a kérdőívet.

Rákosi György
2017. augusztus 7.

A kevesebb lehet több, de a több nem nagyon lehet kevesebb

A birtoktöbbesítő jel használatáról.


Egy embernek egy felesége van. Vagy egy férje. Ha pedig több házaspár megy egymással vacsorázni, akkor egyszerre több házastárs is jelen lesz. Mi történik ekkor? A hölgyek a férjükkel vagy a férjeikkel mennek? És az urak? Ők a feleségükkel vagy a feleségeikkel jelennek meg? Talán sejthető, hogy most sem az etikett mélységeibe fogok elmerülni, ellenben itt van ez a birtoktöbbesítő jelnek nevezett –i toldalék, amiről viszont annál érdekesebb dolgokat lehet elmondani. Kicsit túlmutat ez a téma is a névmások szűkebb értelemben vett nyelvtanán, de mivel sokszor esik erről a kis toldalékról szó, szívesen bonyolódok egy kis kalandozásra.

A vacsorapéldánál az jelenti a gondot, hogy ha mondjuk öt pár vesz részt, akkor mind a két fajtából összesen öt házastársról beszélünk. Ez elvileg többes számot kívánna meg, viszont ha nem az öt feleségről vagy férjről gondolkodunk egy kupacban, akkor az egyes párokban csak egy-egy férj vagy feleség van. Ezért a hagyományos nyelvtanok azt szokták tanácsolni, hogy egyes számot használjunk, vagyis hogy inkább mondjuk azt, hogy A hölgyek a férjükkel jöttek. Már csak azért is, mert A hölgyek a férjeikkel jöttek azt is jelenthetné, hogy minden hölgynek több férje van, ami ugye nonszensz. Általában véve pedig elkerülhetünk nem várt kétértelműségeket azzal, hogy ha fejenként egy birtok esetén nem használjuk a birtoktöbbesítő jelet (a fiúk könyve – mindenkinek egy), fejenként több birtok esetén viszont igen (a fiúk könyvei – mindenkinek több könyve is van).

Az emberi nyelvnek azonban lényegi tulajdonsága, hogy jól tolerálja a többértelműségeket. Vegyük észre például, hogy a fiúk könyve leírás akkor is használható, ha sok fiúnak közösen van egy darab könyve. Tehát nem nagyon van ebben az esetben sem olyan, hogy a tágabb kontextus ismerete nélkül tökéletesen egyértelműsített szerkezeteket tudnánk előállítani. Lehet, hogy jó dolog egyértelműnek lenni, csak azért nem olyan egyszerű. Ebben a cikkben most azt próbáljuk meg körüljárni, hogy mikor lehet és mikor nem lehet birtoktöbbesítő jelet használni és milyen kétértelműségek jelenhetnek meg akkor, ha használjuk.

(tovább…)