Névmásblog

Kezdőlap » Esettanulmányok » Kölcsönös névmások » Veszélyben a haza?

Veszélyben a haza?

A nép egymást gyűlöli.


A tavasz csalhatatlan hírnökei a március 15-i beszédek. Megszoktuk őket, mint az újra jelentkező madárdalt, és úgy is tudunk nekik örülni, ha éppen nem is hallgatjuk őket végig. Az idei március is ebben a szellemben telt volna, most azonban kivételesen fülön talált egy a sajtó által valamiért újonnan felkapott mondat a miniszterelnökünk 2008-as március 15-i beszédéből. A rend kedvéért idézem a vonatkozó szövegrész tágabb környezetét is:

A nagyméltóságú helytartótanácsok azt szeretik, ha a nép egymást gyűlöli. Szomszéd a szomszédot, beteg az orvost, tanár a diákot, jobb módú a szegényt, nyugdíjas az egyetemistát, azaz mindenki mindenkit. Mert amíg egymást marjuk, addig nincs időnk és erőnk kimondani, hogy a király meztelen.

(Orbán Viktor 2008. március 15-i ünnepi beszédéből) 

A nép egymást gyűlöli? Ez meg milyen dolog? Mármint az egymás gyűlölése nem szép egyáltalán, de ettől függetlenül tudunk ilyet mondani a magyarban? Ezt vizsgáljuk ebben a cikkben, és a végén szavazni is lehet! Ami Petőfinek a rónák végtelenje, az nekünk a nyelvtan: barangoljunk kicsit a kölcsönös névmás használatának tengersík vidékin.

Ez egy érdekes vidék máskülönben, különösen, ha az érdekel minket, mit is tesz hozzá a mondat jelentéséhez az egymás (ő ugyanis a nagyméltóságú kölcsönös névmás). Ezt a kérdést majd egy más alkalommal tárgyaljuk részletesebben, és most inkább azt nézzük meg, hogy mikor is lehet ezt a szócskát egyáltalán egy mondatba beletenni. A jelentéshez tehát most csak annyit röviden, hogy értelemszerűen olyan eseményről kell szólnia a mondatunknak, amiben legalább ketten vannak. Ekkor beszélhetünk ugyanis kölcsönös viszonyról, hiszen a kölcsönösség mindig legalább egy másikat is feltételez.

A legegyszerűbb esetben a kölcsönös névmás a mondat tárgya, az előzménye pedig az alany. Az alanyi szerepet ellátó főnévi csoport alapesetben többes számban van és többes számú igével egyezik, mint például itt:

A testvérek szeretik egymást.
A tudósok üdvözölték egymást.

Az alany (a testvérek) és az ige (szeretik) többes szám harmadik személyű egyeztető jegyekkel bírnak (T/3), a szeretik egymást (állítmány) pedig az akárhány testvér közti kölcsönös szereteten alapuló viszonyt írja le.

A többes szám jele a magyarban a –k, de közismert, hogy ezt egy kicsit takarékosabban használjuk, mint a legtöbb európai nyelv. Ha például számnév van a főnév előtt, akkor nem tesszük többes számba a főnevet (a három nővér), és így van ez egyéb, számosságot jelölő módosító esetén is (néhány tudós). Ilyenkor az ige is egyes számban van (szereti és üdvözölte a lenti példákban):

A három nővér szereti egymást.
Néhány tudós nem üdvözölte egymást.
Dr. Kovács és dr. Kotász üdvözölte egymást.

Sőt, ha mellérendelő szerkezet az alany, akkor sem kötelező többes számban használni az igét. Dr. Kovács és dr. Kotász két külön ember, mégis folytathatjuk úgy a mondatot, hogy üdvözölte egymást. Mindennek az a jelentősége, hogy ezek szerint a kölcsönös névmás engedélyezéséhez nem szükséges az, hogy az ige többes számban legyen.

Térjünk akkor vissza a gyökerekhez: abban a mondatban, hogy A nép gyűlöli egymást, szintén egyes számban van az ige (gyűlöli: E/3, gyűlölik: T/3). Ez tehát önmagában még nem kellene, hogy gond legyen. A gond inkább azzal van, hogy a nép az nem teljesen olyan, mint a három nővér, a néhány tudós, vagy Dr. Kovács és dr. Kotász. Az utóbbiaknál egyének többességéről beszélünk, a nép esetében viszont ez már nem annyira világos. Mert ugye mi a nép? Nem csupán egyszerűen egyének sokasága, hanem inkább egy mindnyájunk által közösen alkotott felettes valami. Ez mondjuk olyankor látszik, ha például egy nagy népről beszélünk: ott nem arról van szó, hogy az emberek egyenként nagyok, hanem valahogy összességében lesznek azzá, mint nemzet. Ilyen értelemben a pigmeusok is lehetnek nagy nép. Vagyis a nép kicsit olyan, mint például egy iskolai osztály: igaz, hogy valahol emberek vannak benne, de azért fogalomként elsődlegesen mégis inkább valami többesség nélküli gondolat kavarog a fejünkben.

Ez a mostani problémánk tulajdonképpen része annak a kérdéskörnek, amiről az Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék! mondat kapcsán már volt szó a Névmásblog egy korábbi cikkében. Ott többek közt azt mutattam meg, hogy az egyes számú Brüsszelre lehet visszautalni az ők névmással bizonyos esetekben, de ehhez az is kell, hogy a névmás és az előzménye két külön tagmondatban legyenek. A nép gyűlöli egymást viszont egy tagmondat, és a kölcsönös névmásnak egyébként is a tagmondaton belül kell találnia magának egy előzményt (a nyelvészek egy része az ilyen, tagmondaton belüli előzményt megkövetelő névmásokat hívja anaforáknak). Számomra ezek a példák, vagyis amikben az egymást előzménye egy olyan alany, amely elsődlegesen nem emberek többességére utal, nem igazán elfogadhatóak.

De nem vagyunk egyformák, még ha egy nép vagyunk is, ezért próbáltam hasonló példákat keresni a Magyar Nemzeti Szövegtárban. Nem túl könnyen, de találtam is kettőt:

A házaspár egymást lovalta bele a dühbe, …
A csődület egymást tapodta és hágta, …

A kérdés itt is az, hogy tudjuk-e a házaspár és a csődület főneveket egyének többességeként értelmezni. Az utóbbit én nem nagyon, nem tudok például olyat mondani, hogy mondjuk A csődület fáradt volt. Az sem teljesen jó nekem, hogy A házaspár fáradt volt, de talán az egy fokkal jobb. Így a két fenti mondatot sem tartom jónak, ami valami olyasmit jelent, hogy magamtól biztosan nem írnék le ilyet. De persze a forradalom felrúgja a szabályokat, és mikor tágítanánk a nyelvtan határain, ha nem egy március 15-i beszédben. Vagy ebben nincs is semmi forradalmi, mert máskor is mondunk ilyeneket? Gyűlölheti egymást a csődület vagy a házaspár? Döntsön a nép, szavazzunk!

Rákosi György
2017. március 18.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Ha szeretnél emailben értesítéseket kapni az új cikkekről, add meg az emailcímed, és kövesd a blogot.

Csatlakozz a 589 követőhöz

Follow Névmásblog on WordPress.com
%d blogger ezt kedveli: