Névmásblog

Kezdőlap » Esettanulmányok » Vele vagy nélküle 2

Vele vagy nélküle 2

A felmérésünk tanulságai: nem minden névmási birtokos szereti a névelőt.

A Névmásblog 2015. augusztusi cikkét egy szavazás zárta. Ebben arról lehetett dönteni, mennyire tetszik vagy nem tetszik az olvasóknak a névmási birtokos melletti határozott névelő olyan mondatokban, mint A lányok felfedezték a maguk határait vagy A lányok felfedezték az egymás határait. Ezúton is köszönöm mindenkinek a beérkezett 231 szavazatot, amivel nemcsak a témában folytatott kutatásaimhoz járultak hozzá, hanem annak a cikknek a folytatásához is. Ami ez.

A tesztben összesen hét mondat szerepelt. Ez nem csak mágikus szám, de még viszonylag jól fejben is tartható. A mondatokat és az eredményeket a lenti táblázat összegzi.

névelők és névmási birtokosok

Az instrukció a következő volt: “Melyik nem hangzik jól? Válasszuk ki azokat a mondatokat, amelyekben a birtokos és a névelő nem illenek össze”. Tetszőleges számú mondatot ki lehetett választani, akár az összeset is. A táblázat második oszlopában szereplő szám azt mutatja, hogy hány elutasító szavazatot kapott az adott mondat. A legtöbb szavazatot az A lányok felfedezték a jómaguk határait mondat kapta, összesen 58-at. Nem biztos, hogy minden szavazó elutasította ezt a mondatot, de a legtöbben ezt választották. Ehhez mértem a többi mondat elutasítottságát úgy, hogy az 58 szavazatot 100%-nak tekintve a többi mondatra érkező elutasító szavazat arányát ehhez az 58-hoz mérten adtam meg. A százalékos arányok a harmadik oszlopban láthatók.

Egy ilyen teszt tekinthető egyfajta minikísérletnek: részleges következtetésekre és mélyebb felmérések előkészítésére alkalmas adatokkal szolgál a magyar nyelvtan egy idáig viszonylag kevés figyelmet kapott területén. Milyen tanulságokat lehet levonni ezekből az adatokból?

Kezdjük a módszertani kérdéseknél. Elsősorban azért kértem most a nem jól hangzó mondatok kiválasztását, mert az előfeltételezésem szerint a tesztben szereplő mondatok egy jó része tényleg nem is (olyan) jó. Egy ilyen módon feltett kérdés azonban eleve véleményes, hiszen azt sugallja, hogy mindenképpen lesznek majd rossz mondatok. Talán ez is késztetett néhány szavazót arra, hogy például az A lányok felfedezték a világuk határait mondatot elutasítsák. Nekem ez teljesen jó, akár névelővel, akár névelő nélkül (A lányok felfedezték világuk határait) mondjuk. De lehet az is zavaró volt, hogy ebben a mondatban nincs kitett birtokos, ami ellentmondani látszik az instrukciónak (ha, tegyük fel, valaki mindezt végiggondolta). Szerintem szintén teljesen jónak kellene lennie az A lányok felfedezték az ő határaikat és az A lányok felfedezték a maguk határait mondatoknak. Legalábbis így élem ezt meg, mint nyelvész. Mind a két esetben igaz ugyanakkor, hogy a névmási birtokos (maga és ő) használata egyfajta jelölt stratégia, vagyis ezt a két mondatot csak bizonyos esetekben használjuk az egyébként normálisabban hangzó A lányok felfedezték a határaikat mondat helyett. Az alannyal azonos vonatkozású névmási birtokosok használata általában jelöltnek hangzik alapesetben a mai magyarban, lásd Én megettem az én ebédemet. (Zárójeles megjegyzés: Az A lányok felfedezték az ő határaikat mondat esetén nem volt külön megadva, hogy a birtokos azonos legyen az alannyal (a lányok), de úgy látszik, a kitöltők a többi mondat analógiájára így vették.)

Mindez jól illusztrálja azt a nyelvészek által napi szinten tapasztalt nehézséget, hogy egyáltalán nem könnyű az ilyen felmérésekben szétválasztani a talán furcsán hangzó, de alapvetően nyelvtanilag megengedett mondatokat (Én megettem az én ebédemet) a soha senki által nem használt, nyelvtanilag helytelen mondatoktól (János megette én ebédemet). Nem mindig lehetünk benne biztosak, pontosan mi alapján is döntenek a vizsgált nyelvi adatokról az ilyen tesztek résztvevői. Ezért is szokták aztán megpróbálni a nyelvészek, hogy mindenféle trükkös módon közelebb kerüljenek ahhoz a nyelvtani tudáshoz, ami ténylegesen ott van az anyanyelvi beszélők fejében. Itt most tényleg csak a kiindulási helyzetet próbáltam meg rögzíteni és erre a mostani felmérés is tökéletesen alkalmas volt. Egyébként általában azt szoktuk feltenni, hogy minél többen vannak egy felmérésben, a nagy számok törvénye szerint annál megbízhatóbb lesz az eredmény (feltéve, hogy nem követtünk el valamilyen szarvashibát).

Az egyik jól érzékelhető tény, hogy a beszélők összességében nem feketén-fehérén gondolkodnak ezekről a mondatokról, vagyis nem egy teljesen jó és egy teljesen rossz mondathalmazt különböztetnek meg. Ha így lenne, nem lenne olyan nagy változatosság a mondatok elutasítottságában. Másrészt, a fent említett független tényezők félretevése után jól látszanak bizonyos tendenciák. Vegyük például a visszaható névmást (maga) és annak különböző összetett változatait (saját maga, önmaga, jómaga). Nézzük meg külön a vonatkozó mondatokat és a rájuk leadott elutasító szavazatok számát:

A lányok felfedezték a jómaguk határait.  (58)
A lányok felfedezték az önmaguk határait.  (49)
A lányok felfedezték a saját maguk határait. (18)
A lányok felfedezték a maguk határait. (10)

Azt látjuk, hogy az összetett visszaható névmások általában véve kevésbé jók ebben a szerkezetben. A kiindulási feltételezés szerint azért, mert, bár eltérő mértékben, de nem annyira szeretik maguk előtt a névelőt. Ha ez valóban így van, akkor a névelő elhagyása a birtokos elől megfordítja az elutasítottsági skálát. A szemléltetés kedvéért idézem újra a mondatokat a vonatkozó névelők nélkül és fordított sorrendben:

A lányok felfedezték maguk határait.
A lányok felfedezték saját maguk határait.
A lányok felfedezték önmaguk határait.
A lányok felfedezték jómaguk határait.

Ugye, hogy így az első mondat lesz a legrosszabb (A lányok felfedezték maguk határait), és akár az utolsó is jobban hangzik ennél (A lányok felfedezték jómaguk határait)? Azt, hogy a tesztelt mondatok megítélésében összességében valóban a birtokos előtti névelő kitétele vagy elhagyása játssza a legfontosabb szerepet, az alábbi mondapáron is megfigyelhetjük:

A lányok felfedezték az egymás határait.
A lányok felfedezték egymás határait.

A kettő közül az első szerepelt a tesztben és eléggé el lett utasítva. Ezzel szemben a második mondat, amelyben elmarad a névelő a birtokos előtt, sokkal jobban hangzik. Ez nem a tesztből derült ki, hanem a teszt eredményei alapján megkérdeztem további beszélőket és mindenki ilyen irányban látott kontrasztot a két mondat közt. A nyelvészek sokszor alkalmaznak ilyen ún. minimálpárokat, melyek csak egy fontosnak gondolt tényezőben különböznek (itt a birtokos előtti névelő használatában). Abszolút mértékben nem feltétlen könnyű eldönteni a kettő közül bármelyik mondatról, hogy jó-e vagy rossz. Arról viszont sokkal szilárdabb érzéseink vannak, hogy melyik jobb vagy rosszabb a kettő közül.

A teszt formáját öltött minikísérletünk legfontosabb tanulsága tehát az, hogy nem is olyan egyértelmű, mikor és mitől jó vagy rossz egy mondat. Hívhatjuk ezt a helyes vagy helytelen szembenállásának is, a lényeg, hogy nem mindig könnyű pontosan megragadni, mit is gondol egy anyanyelvi beszélő egy adott mondatról. Az jól látszik ugyanakkor a teszt eredményeiből, hogy a jó és a rossz közt nem feltétlen éles határvonal van, hanem sokszor inkább egyfajta szürke zóna.

És hogy mégis mitől jobbak egyes névmási birtokosok a névelővel, mint mások? Nos, a válaszhoz még mindig kérem az olvasók türelmét egy későbbi posztig. Addig is ajánlom annak az előadásomnak az anyagát, melyet az Európai Nyelvészeti Társaság 2015-ös leideni konferenciáján tartottam a tárgyban. Meg szívesen várok minden megoldási javaslatot, már ha lehet meg-et használni és helyett. Főleg a mondat elején.

Rákosi György
2015. október 31.

Felhasznált irodalom

Rákosi György. 2015. On bound possessors in Hungarian. Előadás a Workshop on locally bound possessives as a window on language structure műhelykonferencián, Societas Linguistica Europaea 2015 – 48th Annual Meeting. Leiden University Centre for Linguistics, Leiden.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Ha szeretnél emailben értesítéseket kapni az új cikkekről, add meg az emailcímed, és kövesd a blogot.

Csatlakozz a 589 követőhöz

Follow Névmásblog on WordPress.com
%d blogger ezt kedveli: