Névmásblog

Kezdőoldal » Esettanulmányok » Általános névmások » Minden oroszok cárja

Minden oroszok cárja

Egy különleges többes szám a magyarban.

A magyar nyelv egyik jól ismert tulajdonsága, hogy takarékosan bánik a többes szám nyelvtani kifejezésével a főnévi csoporton belül. Eleve nem is feltétlen kell többes szám ahhoz, hogy több dologról beszéljünk: a Tojást vettem mondat tetszőleges számú tojás megvétele esetén igaz lehet, és ehhez nem kell a többes számú tojásokat alakot használnunk. Másrészt a főnév különféle számosságot vagy mennyiséget jelző módosítói után sem használunk többes számot. Tehát azt mondjuk, hogy három alma, néhány gyerek, vagy minden nap; és nem pedig azt, hogy három almák, néhány gyerekek vagy minden napok. Vagy akár minden orosz, és nem minden oroszok. De várjunk csak: olyan kifejezés viszont van, hogy minden oroszok cárja. Ez valami kivétel lenne? Részben igen, de ha kicsit belemélyedünk az adatokba, akkor találhatunk még hasonló kifejezéseket, és úgy tűnik, nem is annyira őrült beszéd ez. Sőt, még rendszer is van benne.

Bele is mélyedtem hát a Magyar Nemzeti Szövegtár sajtóból származó szövegeinek bugyraiba, és sok érdekes mondatot találtam ott. A sajtó nyelvéről úgy tartják, ez a stílusréteg képezi le legjobban a mindenkor beszélt köznyelvet. Másrészt éppen a sajtót szokták sokszor vádolni azzal, hogy pongyolaságból mindenféle egyeztetési hibát hagynak a cikke(ik)ben. Ebben az esetben azonban többnyire nem erről lesz szó, hanem a többes számnak egy kissé jelölt, mindnyájunk által közösen birtokolt használatáról.

A figyelmes olvasónak feltűnhetett, hogy a minden oroszok cárja szerkezetben a minden nem névmás, hiszen része a főnévi csoportnak, és nem önmaga áll egy egész főnévi csoport helyén. Van azonban ilyen utóbbi használata is a szónak: a minden és a mindenki a lenti mondatokban névmások. Ezeket hívja a magyar nyelvtani hagyomány általános névmásnak.

Minden benne van a levélben.
Mindenki olvasta a levelet.

De ebben a szerkezetben  is egyes számú igével állnak (vagyis nem mondhatjuk azt, hogy Mindenki olvasták a levelet). Akár névmás tehát a minden, akár a főnév számosságot jelölő módosítója, az egyes számot szereti. Szóval akkor miért mondjuk mégis azt, hogy minden oroszok cárja?

A Magyar Nemzeti Szövegtárban sok olyan példát találtam, ami jól kivehetően erre a kifejezésre hajaz. Mindegyikben egy birtokos szerkezet birtokosaként szerepel a minden + többes számú főnév főnévi csoport.

Kairóban összpontosult Észak-Afrika zenei élete, és ott élt minden arabok három istene: Abdel Halim Hafez, Umm Kalthum és Mohamed Abdel Wahab.
a megválasztott államfő azt mondta, hogy “új elnöki stílust” kíván meghonosítani, és “minden izraeliek elnöke” óhajt lenni.
A kolozsvári Krónika című napilapnak nyilatkozó Florin Cioaba, “minden romák királya” kifejtette: a romániai cigányság számára hátrányos lenne a magyarigazolvány, …
Majd II. Alekszij pátriárkánál, Moszkva és minden oroszok pátriárkájánál voltam Moszkvában, akit a miniszterelnök úr nevében szintén meghívunk.
Beregszász tehát fejlett, érthető, hogy egy emberként szavaz Leonyid Kucsmára, minden ukránok jótevőjére.
Így döcögtünk tova, amikor színre lépett minden vonatok koronázatlan fejedelme, a kalauz.

A példák egy része talán szándékosan ironizál, a többes számot nyelvi eszközként is bevonva a játékba, de ezzel együtt sem hangzanak azért ezek a mondatok olyan rosszul. Minden esetben arról van szó, hogy egy közösség kollektíven birtokol valamilyen vezetőt vagy példaképet.

Ez a fajta kollektív birtoklás jelenik meg a következő példákban is, kicsit kiterjesztve most a birtoklás szokásos jelentését a nyelvtanokban használt általános birtokviszony fogalmára.

Merthogy, emlékezz, valamennyien sok évtizede ebben az országban élünk, és még ma is közhely, hogy annak idején ez volt minden barakkok legjobbika.
Vasalótehetségű Laci sógor visszahódítja -e végre minden fodrászimitátorok legjobbját?
De valóban ártatlan-e minden idők egyik legeredményesebb atlétanője?
Az Oxford English Dictionary, minden szótárak egyik leghíresebbike lépést tart a technológia fejlődésével, …
Egy bakija ürügyén behívnak egy vidéki televíziós kolléganőt, de nem tudnak tőle kérdezni semmit, és hasonlóképpen járnak minden televíziók sztárvendégével, Varnus Xavérral is.
Furcsa ez a folyamatos hivatkozás a kormányprogramra, mint minden ügyek alfájára és omegájára.
Ez azért nem egészen azt jelenti, hogy minden világok legjobbika, csak majdnem azt.

Az utolsó mondatban például arról van szó, hogy vesszük az összes létező világot, mint egy nagy halmazt, és ezek közül kiválasztunk egy kitüntetettet. Vagy a kettővel felette lévő mondatban arról beszélünk, hogy minden televíziónak ugyanaz a sztárvendége: Varnus Xavér.

Ha a nyelvtani birtokos egy több elemből álló halmaz – kicsit matekosan fogalmazva –, akkor elvileg létrejöhet egy kétértelműség abban, hogy ugyanazzal a „birtokkal” állnak a birtokosok valamilyen viszonyban, vagy mindenkire más-más esik. Vegyük például az alábbi mondatot:

Eljött minden gyerek kedvence.

Ez a mondat jelentheti azt is, hogy minden gyereknek ugyanaz a kedvence és az az egy ember jött el, vagy pedig azt, hogy akár minden gyereknek más a kedvence, és ez a sok kedvenc mind eljött. Most pedig vessük össze ezt a két mondatot:

Minden televízió sztárvendége más és más.
*Minden televíziók sztárvendége más és más. (A * jelöli azt, hogy rossz a mondat)

Az elsőben, ahol egyes számban áll a birtokos (minden televízió) nyugodtan beszélhetünk arról, hogy a sztárvendég televízióról televízióra változik. A másodikban, ahol a birtokos többes számú (minden televíziók), nem működik ez az olvasat és így az egész mondat rossz (nekem legalábbis).

Vagyis akkor ezek szerint a minden oroszok cárja birtokos szerkezetet akkor használjuk, ha birtokosok egy halmaza közösségileg áll viszonyban egy adott „birtokkal”. A többes szám a minden után így megszünteti azt a fajta kétértelműséget, amit a minden gyerek kedvence esetében láttunk. Akármennyire is tűnhet a magyar nyelvtan jellegétől elütőnek ez a szerkezet, a beszélők mégis látják hasznát. Ennek alátámasztására álljon még itt néhány további sajtónyelvi példa:

Ezzel együtt sem várható nyugalom Kispesten, hiszen az ultrák minden bajok okozójának a jelenlegi elnökséget tartják.
És az internetes fórumok szerint, (mily’ meglepő!) éppen a “minden marketingesek álma” réteg körében a legnépszerűbb.
Olykor még azt is, hogy a szlovákok valójában minden szlávok ősei.
Az alsó boltív tágas térségében pedig a hegy lábánál fekvő ősi templomerődítmény látható, minden örmények szent helye, ahol az örmény legenda históriája zajlik.
Roy ösztönös küzdelme akkor kezdődik, midőn utoléri minden postások végzete: elege lesz a levélkihordásból, és a küldeményeket valamilyen gödörbe kezdi üríteni, hadd rohadjanak ott ítéletnapig.

A fentiek után már az olvasóra bízom annak igazolását, hogy minden mondatban ilyen közösségi birtoklás valósul meg.

A minden utáni többes szám egyedül a birtokos szerkezetben gyakori igazán, bár elszórtan akad néhány bevett nem-birtokosi példa is:

… s a lakosság tájékoztatása minden eddigieknél jobban sikeredett.
Ma már csak kevesen vannak, akik végigkísérték a negyven évet, akik minden időkben kitartottak az általuk életre hívott család mellett.
A gyámhivatal dolga pedig az, hogy minden körülmények között a gyermek érdekeit tartsa szem előtt.

De valahogy itt is arról van szó, hogy egyként kezelünk egy több elemből álló csoportot. Ezek a példák nekem is teljesen jók, és a nyelv rendes részeinek tekinthetők. Találtam azonban olyan nem-birtokosi példákat is a Magyar Nemzeti Szövegtárban, amelyek nekem is nagyon furcsák:

Persze nem vizsgálhatunk át minden gyerekeket, a tanárok döntő többsége pedig fel sem ismeri a különböző kábítószereket.
Lentner szerint a minden részletekre kiterjedő információcserével adott esetben az MSZP-SZDSZ holdudvarába tartozó üzleti körök is a rendőrség látókörébe kerülhetnek.
A januártól minden közalkalmazottakra vonatkozó 8, 75 százalékos alapilletmény-emelés 91200 forintra, a szeptemberi húszszázalékos módosítás pedig 109500 forintra növelheti a pedagógusok átlagkeresetét.

Ezeket én is inkább véletlen elírásnak gondolnám. Legalábbis az én nyelvhasználatomba nem férnek bele. De ki tudja, lehet, hogy egyszer ez lesz majd a nyelvi norma.

A minden oroszok cárja és a többi, fent sorolt példa ugyanakkor az én nyelvérzékem szerint teljesen jó. Jó, lehet, hogy egy kicsit furán hangzanak néha, de akkor is részei már a magyar nyelvnek. Talán csak átvettük a mintát valamelyik környező nyelvből, mint mondjuk a mindenszentek kifejezést, és aztán megtetszett a beszélőknek. Miért is ne, hiszen, ahogy láttuk, megszüntethet egy létező kétértelműséget. És mit gondoltok erről a szerkezetről ti, kedves olvasók?

Rákosi György
2015. április 30.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Ha szeretnél emailben értesítéseket kapni az új cikkekről, add meg az emailcímed, és kövesd a blogot.

Csatlakozz a 592 követőhöz

Follow Névmásblog on WordPress.com
%d blogger ezt kedveli: