Névmásblog

Kezdőoldal » Esettanulmányok » Személyes névmások » Szeretlek, avagy szeret-l-ek

Szeretlek, avagy szeret-l-ek

Indulj –l egy úton!

Ismét közeleg a Bálint-nap, és mi mást is tehetne ilyenkor a nyelvész, mint ír egy cikket – az idén a szeretlek szó nyelvtanában rejtező izgalmas nyelvtani jelenségekről. Amik tényleg izgalmasak, hiába írja Závada Péter az Aposztrófea című versében, csak nyers nyelvtan az, hogy szeretlek. Mert mit is keres például ebben a szóban az az –l? És miért csak egy szót mondunk abban a helyzetben, amikor az angol rögtön hármat (I love you)? Ne kezdjük el a tavaszt biztos nyelvtudományi háttér nélkül!

Annyi irodalmi előzmény után nehéz arról bármit is mondani, hogy mi mindent jelent ez a szó, így meg sem próbálom. Az ember ugyanakkor mindig bízhat a gyakorikérdések.hu látogatóiban, és valaki valóban meg is kérdezte 2013-ban, hogy mit jelent nálatok a szeretlek szó. Akkor mondjátok, ha szerelmesek vagytok? Az első válaszoló szerint ez egy nagyon hülye kérdés, míg mások szerint sima barátság esetén is teljesen helyénvaló használni ezt a szót. A másik nagy dilemma az szokott lenni, hogy mennyi idő után nem ijesztő kimondani azt a másiknak, hogy szeretlek? Ezt a kérdést is ugyanazon az oldalon tették fel, a válaszokat itt lehet elolvasni. Szerencsére itt most nem kell sem értelmeznünk, sem kimondanunk ezt a szót. Vizsgáljuk meg inkább azt, hogy milyen nyelvi építőkockákból jön létre a szeretlek, és hogyan illeszkedik a magyar nyelvtan szövedékébe az a minta, amit képvisel.

Az nem igényel sok magyarázatot, hogy a szeretlek önmagában is egy egész mondatot képes alkotni (1). Annak a mondatnak a gazdaságosabb változata, amit a (2)-ben látunk. Ebben a hosszabb mondatban ki van téve az alany (én) és a tárgy (téged) is. A téged választhatóan szerepelhet a tégedet alakban is, de ez utóbbi változatot már egyre kevésbé használjuk, ahogy azt a tavalyi Bálint-napi cikkemben le is írtam. És hogy mikor használjuk a három szóból álló mondatot (2)? Hát például olyan esetekben, mint a lenti (3).

(1)          Szeretlek.
(2)          Én szeretlek téged.
(3)          Peti szereti Katit, Éva Gézát, én meg szeretlek téged.

A (3)-ban olyan párok sorozatát adjuk meg, ahol a tagok szerelmi viszonyban vannak egymással, és ennek a sornak a végére egyszerűen nem lehet csak úgy magában betenni a szeretlek szót. Máskor azonban többnyire szigorúan magánjellegű szituációkban használjuk, és olyankor viszont amúgy is egyértelmű, hogy ki szeret kit.

Kicsit jobban belegondolva az azért érdekes, hogy a szeretlek két fajta tárgyat is felvehet:

(4)          Szeretlek téged.
(5)          Szeretlek titeket.

Mind a két tárgy második személyű, a különbség az, hogy a téged egyes számú, a titeket viszont többes számban van. Ha tárgy nélkül hangzik el a mondat, és minden egyéb szövegbeli kontextus hiányában, akkor a szeretlek önmagában (1) csak egyes számú tárggyal érthető, vagyis csak 1db szeretett emberre utalhat.

A szeretlek szó maga csak egy betűben különbözik a szeretektől. Ha semmi nem zavarja meg a képet, és tegyük fel, hogy nem, akkor ebből két dologra tudunk következtetni. Egyrészt arra, hogy az -(e)k toldalék ugyanazt a szerepet játssza mind a két esetben: alanyi egyeztető személyragként egyes szám első személyű alany (én) jelenlétét kódolja. Ez történik mindegyik lenti mondatban:

(6)          Én szeretek egy lányt.
(7)          Én szeretlek.
(8)          Én megyek.

És mivel a személyrag egyértelműen beazonosítja, magát az alanyt el is lehet hagyni, ahogy fentebb már láttuk is. Ezt hívják névmásejtésnek.

Ha a szeretlek önmagában alkot mondatot, akkor viszont a tárgyi névmás sem hangzik el, vagyis ott is névmásejtés történik. A szeretlek-szeretek minimálpár összehasonlításából tehát az is következik, hogy az előbbi esetben az –l is külön toldalék, és ő képviseli a második személyű ki nem mondott tárgyat (téged). Az elképzelés egyáltalán nem légből kapott, történeti érvek is vannak amellett, hogy ez az –l rokon azzal, amelyik a lenti igealakokban található.

(9)          Mit veszel fel a bálra?
(10)        Te mindig ilyen sokat eszel?

Itt az –l személyrag egyes szám második személyű alanyt jelöl (a kötőhang hangtani okokból van a tő és a személyrag közt). A szeretlek szóban már van alanyi egyeztető toldalék (-(e)k), így az –l ott már nem az alanyt, hanem a tárgyat fogja beazonosítani. Ha valakit érdekel, hogy hogyan alakult ki ez a fajta igeragozás, annak ajánlom a 2014-ben megjelent Magyar generatív történeti mondattan vonatkozó fejezeteit.

Ezt az –l toldalékot tulajdonképpen tekinthetjük egy fajta gyenge tárgyi névmásnak is, ami mintegy beépül az ige testébe. Hogy az –l valóban nem egy egyszerű toldalék, azt jól mutatja az is, hogy korlátozott mértékben ugyan, de elszakadhat attól az igétől, ahova egyébként tartozna. Ebben nagyon érdekes párhuzamot mutat az újlatin nyelvek ún. gyenge névmásaival (idegen szóval: klitikum), ahogy azt den Dikken és Blasco (2007) a témával foglalkozó angol nyelvű cikkükben részletesen ki is fejtik. Itt most az ő cikkükre támaszkodok a párhuzamos magyar és spanyol adatok ismertetésénél, illetve az egész érvelésben (hivatkozás és link a cikk alján).

Nézzük meg először is, hogy hogyan viselkedik a kedvenc szavunk akkor, ha egy főnévi igenév is követi:

(11)        Szeretlek meglátogatni téged.
(12)        Szeretlek meglátogatni.

Az az érdekes, hogy bár a téged a meglátogatni igének a tárgya – vagyis amit szeretek, az nem te vagy közvetlen, hanem az, amikor téged meglátogatlak –, az –l toldalék mégis a főigén jelenik meg. Az pedig még ennél is érdekesebb, hogy ebben a szerkezetben olyan igék is felvehetik ezt a ragot, amelyeknek egyébként nem is lehet tárgyuk. Ilyen például a jön ige is.

(13)        Jöttelek meglátogatni téged.
(14)        Jöttelek meglátogatni.

Természetesen a gyakorikérdések.hu oldalon ez a szerkezet is szerepel, mert valaki megkérdezte, hogy lehet-e ilyet mondani (itt a link). De a válaszolók egy része megnyugtatta, hogy lehet, és ezzel teljes mértékben egyetértek nyelvészként és egyszerű magyar állampolgárként is. (Zárójelben: az igaz, hogy (13)-nak van egy nem egyeztetett változata is, lásd Jöttem meglátogatni téged. Ettől még azonban a legtöbb beszélőnek (13) is egy működő szerkezet.) Ami furcsa ebben, hogy olyan mondat egyébként nincs, hogy Jöttelek, hiszen a jön tárgyatlan ige és így értelemszerűen nem lehetne rajta tárgyi egyeztető toldalék sem. A (13) és a (14) példában viszont mégis ott van, itt ugyanis a meglátogatni ige engedélyezi a tárgyat, csak aztán az –l rag szépen felvándorol a főigére.

És éppen ez az, ami hasonlatossá teszi az újlatin nyelvek gyenge névmásaihoz, hiszen ott is valami hasonló történik. Vegyük az alábbi két spanyol mondatot, mind a kettő nagyjából ugyanazt jelenti:

(15)       Vengo   a verlo.
………… jövök    lát(ogat)ni őt/azt.
(16)       Lo          vengo   a ver.
………… őt/azt   jövök     lát(ogat)ni

A lo névmás (’őt’/’azt’) vagy rátapad a főnévi igenévre, aminek egyébként a vonzata (15); vagy pedig fogja magát és felkúszik a mondat elejére, egészen a főige elé (16). Vannak bizonyos megkötések azon, hogy ez mikor lehetséges és mikor nem, számunkra ez azonban kevésbé lényeges most (akit érdekel a spanyol személyes névmások rendszere, annak ajánlom El Mexicano cikkét). Ami fontos, az a párhuzam a magyar (14) és a spanyol (16) szerkezet közt: mind a két mondat nagyjából ugyanazt jelenti, és mind a kettőben felmászik a tárgyat kódoló nyelvi elem a főige közelébe.

Ugye, hogy tényleg mennyi minden van a szeretlek szóban? És még csak el sem kezdtük használni élesben … Aki pedig még mindig fél tőle, az akár csatlakozhat is Szeretlek a legszebb szó Facebook oldalhoz, hátha a többiek társaságában a bátorság is megjön.

Rákosi György
2015. február 11.

Felhasznált irodalom

den Dikken, Marcel és Blasco, Mariví. 2007. Clitic climbing in Spanish imperatives. In W. Van der Wurff szerk. Imperative clauses in generative grammar: studies in honour of Frits Beukema. Amsterdam: John Benjamins. 135-152.

É. Kiss Katalin szerk. 2014.  Magyar generatív történeti mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó. 653-725.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Ha szeretnél emailben értesítéseket kapni az új cikkekről, add meg az emailcímed, és kövesd a blogot.

Csatlakozz a 592 követőhöz

Follow Névmásblog on WordPress.com
%d blogger ezt kedveli: