Névmásblog

Kezdőoldal » Esettanulmányok » Általános névmások » Mi minden van a magyarban!

Mi minden van a magyarban!

Avagy ez van, ha egy kérdő névmás és egy általános névmás összeállnak.

A névmások elsőre a nyelv egy kis szeletének tűnhetnek csupán, pedig mi mindent el nem lehet mondani róluk! Éppen erről a sokszínűségről szól a Névmásblog, újabb bizonyságul pedig álljon most itt ez a cikk a mi minden-szerkezetről, és amit róla tudni érdemes. Az egészet máskülönben Bartos Huba kollégám egy idén szeptemberben tartott előadása inspirálta (a referenciát lásd a cikk alján), amit sajnos nem tudtam személyesen meghallgatni, de most az ő kutatásai alapján vázolom fel ennek az érdekes névmási szerkezetnek a nyelvtanát.

Az alábbi példákban kékkel emelem ki azt a szerkezetet, amiről most szó lesz. Ahol nem adom meg külön a forrást, ott a példák mindig a Magyar Nemzeti Szövegtárból származnak.

Nehéz volna elsorolni, mi minden és ki mindenki fért bele Monor jelenéből és múltjából ebbe a könyvecskébe.
Pont egy napja írtam le, hogy mi minden zavar a Postabank ügyben.
A kritikában felsorolták, ki mindenkit hagytak ki a lexikonból.
Mi minden volt tilos, mi mindent kellett elhallgatni, letagadni, mi mindennek kellett az ellenkezőjét hallani!
Ki tudja, ki mindenkinek mondtad már ugyanezeket!
Ha lenne róla kimutatás, megdöbbennénk, hogy egy-egy naphoz mi mindennek az ünnepe tartozik.
Mert hiába adják elő, hogy ők ki mindenkivel dolgoztak már együtt, ezek a nevek nekem sajnos semmit nem jelentenek.
Ellenben van képünk róla, hogy mi mindenen dolgoznak az alkotó magyar tudósok.
Kezelték náthával és asztmával, vizsgálták tüdejét, gégéjét, hörgőit, kimutatták, mi mindenre allergiás.
S hol mindenhol találhatóak ezek a domborművek? Meglepő módon a város minden pontján, s még a legkevésbé az előkelő Várnegyedben.
Melinda azt mondja, hogy a Hollandiából, Vietnamból és ki tudja még, honnan mindenhonnan szállított húsárut a boltokban friss áruként adják el, olcsón. (forrás)

Az a közös a példákban, hogy mindegyikben szerepel egy kérdő névmás (ki, mi, hol, honnan), és ezt közvetlenül követi egy általános névmás (mindenki, minden, mindenhova, mindenhonnan).

Úgy tűnik, hogy a szerkezetnek a kérdő névmás a fő eleme, hiszen a mi minden-szerkezet olyan helyeken jelenik meg, ahol a kérdő névmás is szokott. Például kérdőszóként az ige előtt kérdő mondatban (Kit hagytak ki a lexikonból?), bizonyos alárendelt mellékmondatok elején (Nem tudom, kit hagytak ki a lexikonból), vagy felkiáltó mondatokban (Kit ki nem hagytak a lexikonból!). Az általános névmás ezek szerint a kérdő névmást módosítja a fenti példákban (ki mindenki, mi minden, stb.), vagyis a kékkel jelölt szerkezeteket egyfajta összetett kérdő névmásnak tekinthetjük.

Az egyik legerősebb érv a szóösszetételes elemzés mellett Bartos szerint az, hogy az összetett kérdő névmás egyetlen esetragot vesz fel, és ez az egész szerkezet végén található. Vagyis nem úgy mondjuk, hogy Mit mindent árulnak itt, hanem úgy, hogy Mi mindent árulnak itt! A tárgyeset az általános névmáson van, a kérdő névmás a látható eset nélküli szótári alakjában szerepel. Érdekes ugyanakkor, hogy néha a beszélők mégis megkettőzik az éppen esedékes ragot. Ez történik az alábbi, internetes forrásokból származó példákban:

Mit mindent hallottatok, amit nem szabad ennie egy szoptató anyukának? (forrás)
Mire mindenre képesek a férfiak és nők együtt 🙂 (forrás)
Allah igaz próféta, sérted a nem-katolikus keresztényeket, és nem tudom, kit mindenkit még. (forrás)

Ilyesmit azonban nem nagyon találni a Magyar Nemzeti Szövegtárban, és egyébként a neten sem túl gyakoriak az ilyen jellegű példák. Tulajdonképpen kicsit kétséges is, hogy egyáltalán mennyire elfogadhatóak ezek a mondatok. Én magam talán a háromból az utolsót elfogadnám, az első kettő nem nagyon tetszik – de van ilyen sokszor, sok kis apró (vagy nagyobb) ponton különbözhet egymástól az anyanyelvi beszélők nyelvtana. Mindenesetre a főáram nem nagyon kettőzi a ragot, tehát a legtöbb ember tényleg valamilyen szóösszetételként éli meg ezt a szerkezetet.

Ennyit a formáról, és most lássuk a jelentést. A fenti példákból is látszik, hogy a szerkezetet akkor szeretjük leginkább használni, ha valamilyen felsorolásról van szó. Néhány további MNSZ-példa ennek még nyilvánvalóbb illusztrálására:

Kívülálló el sem tudja képzelni mi mindennel foglalkozik az 50 esztendős Nyelvtudományi Intézet. Beszédkutatás, számítógépes beszéd, nyelvjárástan, csecsemők beszéd-észlelése, hallásvizsgálat és még sorolhatnám.
Rajta kívül senki nem nyilatkozott még úgy (tudtommal), név szerint felsorolva közölve azt, hogy ki mindenkinél jobb.
Elvégre mi mindent fel nem fal az ember, nem igaz? Kígyót, békát, miegyebet.

Ezt a felsorolásos olvasatot éppen az általános névmás hozzácsatolása váltja ki a kérdőszón. Vegyük például a fent emlegetett lexikont, és tegyük fel, hogy egyedül Béla maradt ki belőle. Ilyenkor meg lehet kérdezni, hogy Ki maradt ki a lexikonból?, és teljesen jól formált választ tudunk adni a kérdésre azzal, hogy Egyedül Béla. Ugyanez a válasz azonban már nem elfogadható akkor, ha a kérdés Ki mindenki maradt ki a lexikonból? formában hangzik el. Ilyenkor előfeltételezzük, hogy többen is kimaradtak, és a válasznak is valahogy egy több személyből álló csoportot kell megadnia (például: Béla és Kati, az egész évfolyam, stb.).

A másik érdekes jelentésbeli tulajdonsága a mi minden-szerkezetnek, hogy a válaszban kimerítően fel kell sorolni mindent és mindenkit, amire és akire teljesül a kérdésben rejlő állítás. Vagyis, ha például valaki megkérdezi, hogy Aztán hol mindenhol áll meg az IC Nyíregyháza és Budapest között?, akkor nem elég azt válaszolni, hogy Debrecenben és Szolnokon, mert megáll még például Hajdúszoboszlón, Püspökladányban, vagy Cegléden is. Egy sima kérdőszavas kérdésben nem rejlenek ilyen korlátok, és ezért arra a kérdésre, hogy Aztán hol áll meg az IC Nyíregyháza és Budapest között?, akár azzal is elegendő lehet válaszolni, hogy Debrecenben.

Ezért lehet hát szükségünk erre az összetett kérdő névmásos szerkezetre: jól jön akkor, ha eleve tudjuk, hogy a válasz egy lista lesz. És jó tudni, hogy ebben a képességben sem vagyunk egyedül a világon, mert például a németben, a kínaiban és az angol egyes dialektusaiban is megvan maga a szerkezet valamilyen formában. És mi minden van még amúgy a nyelvekben!

Rákosi György
2014. december 12.

Felhasznált irodalom

Bartos Huba. 2014. szeptember 18.  What all do we know about what all? Előadás az MTA Nyelvtudományi Intézetében, Budapest.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Ha szeretnél emailben értesítéseket kapni az új cikkekről, add meg az emailcímed, és kövesd a blogot.

Csatlakozz a 592 követőhöz

Follow Névmásblog on WordPress.com
%d blogger ezt kedveli: