Névmásblog

Kezdőoldal » Esettanulmányok » Visszaható névmások » A magam részirűl …

A magam részirűl …

A birtokosként használt visszaható névmásokról.

Többször esett már szó a blogon arról, hogy a magyar egy úgynevezett névmásejtő nyelv. Ez azt jelenti, hogy a személyes névmásokat többnyire csak akkor tesszük ki, ha valamilyen okból külön nyomatékot akarunk rájuk helyezni. Így van ez akkor is, ha olyan birtokosról akarunk beszélni, aki már a birtokos szerkezet előtt meg lett említve a mondatban. Vegyük az alábbi két példát:

János egye meg a vacsoráját!
János egye csak meg az ő saját vacsoráját, ne a másét!

Elvileg mind a két mondatnak van egy olyan olvasata, amelyben Jánosnak nem a saját vacsoráját kell megennie, hanem valaki másét. Ezt az olvasatot most félretesszük ebben a cikkben, és csak azzal foglalkozunk, amikor a birtokos visszautal az alanyra (vagyis amikor a birtokos és az alany közt anaforikus viszony áll fenn). A János egye meg a vacsoráját mondatban a birtokszón megjelenő személyragozás (vacsorája) önmagában is képes beazonosítani egy birtokost, és mivel itt most nem a vacsora birtokosára koncentrálunk, a birtokost már külön névmásként nem is ejtjük ki. A második mondatban viszont igen, mert éppen két lehetséges birtokost akarunk szembeállítani egymással  a vacsorájukon keresztül.

A magyarban azonban nem csak ez a két lehetőség van anaforikus névmási birtokosok kifejezésére. Például a maga visszaható névmás is lehet birtokos, és így ha a birtokosra akarunk fókuszálni, megtehetjük mondjuk az alábbi két módon:

János egye csak meg az ő saját vacsoráját, ne a másét.
János egye csak meg a maga  vacsoráját, ne a másét.

Így elsőre nem nagyon van különbség a személyes névmási stratégia (az ő vacsorája) és a visszaható névmási stratégia közt (a maga vacsorája). Persze közelebbről megnézve azért mégis van, meg nyilván ezért is írom most ezt a bejegyzést. Szóval nézzük meg akkor, mi a visszaható névmási birtokosok három legfontosabb, megkülönböztető ismertetőjegye.

Először, és elsősorban, nem ugyanúgy utal vissza a két fajta névmás birtokosként az alanyra. A Névmásblog egy korábbi cikkében különbséget tettünk a visszautalás két alapvető fajtája, a koreferencia és a kötés között. Pontosan ez a különbség kell most nekünk az alábbi mondatok megértéséhez is:

Én az én arcomat kerestem a gesztusában. Te is.  →  Te is az én arcomat kerested. (koreferencia)
Én a magam arcát kerestem a gesztusában. Te is. →  Te is a saját arcodat kerested. (kötés)

Az első mondat valami olyasmit fejez ki, hogy valaki keresi valakinek az arcát, és ez a két valaki véletlenül épp egybeesik: én vagyok az. Ez a rész hiányzik abból a hiányos folytatásból, hogy Te is, és így kipótolva azt kapjuk, hogy te is az én arcomat kerested. A második mondat ezzel szemben valami olyasmit jelent, hogy valaki keresi a saját arcát. Most konkrétan én folytatok saját-arc-keresést. Tovább folytatva, ez hiányzik most abból, hogy Te is, vagyis te is saját-arc-keresést végzel. Ennek pedig az a vége, hogy te is a saját arcodat keresed. Mindez persze nem véletlenül van így: ahogy abban a korábbi cikkben már láttuk, egy adott tagmondaton belül a visszaható névmás szeret kötve lenni, a személyes névmás viszont inkább csak koreferál (vagyis adott esetben tud egy olyan szereplőre utalni, akit már korábban bevezettünk).

Másodszor, birtokosként a maga sokszor szeret egy olyan szövegrészletbe bekerülni, amely az előzményének a nézőpontját írja le valamilyen formában. Nézzük most a következő mondatpárt:

János úgy érezte, hogy ez a változás mintha az én bensőmet is megváltoztatta volna.
Én úgy éreztem, hogy ez a változás mintha a magam bensejét is megváltoztatta volna.

Az első mondat János érzéseit írja le, és itt nem nagyon tudjuk az én-t kicserélni magam-ra. A második mondatban az az érdekes, hogy a tagmondaton belül (vagyis a hogy után) szintén nincs előzménye a magam-nak, viszont az egész mondat az én saját beszélői lelkivilágomat fejezi ki. Ha a visszaható névmás birtokosként jelenik meg egy mondatban, akkor nagyon sokszor hasonló helyzetben van, vagyis a szöveg egy olyan részletében van benne, amely a visszaható névmás előzményének a lelkivilágát vagy a gondolatait írja le. A nyelvészek az ilyen típusú névmási használatokat szokták logoforának nevezni. Fogunk majd még hasonló esetekkel foglalkozni itt a blogon.

Most azonban inkább nézzük meg a visszaható névmási birtokosok harmadik jellemző tulajdonságát. A következő mondatok forrása a Magyar Nemzeti Szövegtár. Néhányat lerövidítettem, hogy a lényegre tudjunk összpontosítani:

Ennek is megvan a maga átfutási ideje.
A kormány a maga befolyása alá hajtotta a tévét.
Ez az év rossznak számít a maga 100 milliós bevételével.
A maga módján János is próbált segíteni.
A magam részéről nem feltétlenül ítélem el.

Mi is a közös az ilyen és a hasonló példákban? Először is, egy részük eléggé rögzült szókapcsolatnak hangzik, mint a maga módján vagy a maga részéről. Másodszor, jellemzően olyan eseményeket vagy helyzeteket írnak le, ahol az azonosság a birtokos és egy mondatbeli előzmény között nem esetleges, hanem kötelező vagy legalábbis nagyon gyakori. Ahogy fentebb láttuk, ugyanúgy meg tudjuk enni a magunk vacsoráját, mint valaki másét. Annak viszont nem sok értelme van, hogy Ez az év rossznak számít egy másik év 100 milliós bevételével, vagy, hogy Péter módján János is próbált segíteni. Ha különböző szövegekben vizsgáljuk a visszaható névmási birtokosok előfordulását, általában a többségüket ilyen inherensen anaforikus (visszautaló) viszony leírására szolgáló mondatokban fogjuk megtalálni.

Akiket jobban érdekelnek a részletek, azoknak ajánlom a lent hivatkozott angol nyelvű cikkemet. Különösen azoknak, akik szeretnének csatlakozni a tudatos visszaható-névmási-birtokos használók egyre bővülő táborába.

Rákosi György

Felhasznált irodalom

Rákosi György. 2014. Possessed by something out there: On anaphoric possessors in Hungarian. Argumentum 10. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. 533-547.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Ha szeretnél emailben értesítéseket kapni az új cikkekről, add meg az emailcímed, és kövesd a blogot.

Csatlakozz a 592 követőhöz

Follow Névmásblog on WordPress.com
%d blogger ezt kedveli: