Névmásblog

Kezdőlap » Események » Ikonicitás Kolozsváron

Ikonicitás Kolozsváron

Magyar nyelvészeti konferencia (majdnem) a Szamosnál.

Ezen a héten pénteken kerül sor Kolozsváron a Motiváltság és nyelvi ikonicitás című konferenciára a BabeşBolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke valamint a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Nyelvtudományi Szakbizottságának szervezésében. A konferencián én is tartok egy előadást a magyar birtokos szerkezetről. A szervezők, Szilágyi N. Sándor és Kádár Edit, így foglalják össze az alapkérdést a konferenciafelhívásban:

Kolozsvári utca

Kolozsvári utca

A motiváltság, különösen a hangutánzás és hangulatfestés régóta foglalkoztatta a nyelv iránt (is) érdeklődőket. Bár sok minden még mindig tisztázásra vár ezen a téren, a hangalaki motiváltság bármiféle (tehát nemcsak hangutánzó vagy hangulatfestő) formájának ellenőrizhető tudományos módszerekkel történő vizsgálata mégis eléggé a perifériára szorult (legalábbis a magyar nyelvészetben).
Van olyan vélemény is, hogy ez inkább a stilisztikára tartozik. De ezzel csak odébb toltuk a problémát, a megértésével nem vagyunk előrébb. Az ilyen kutatásokat sokáig hátráltatta az a Saussure tekintélyével is megerősített vélemény, miszerint a hangalaki motiváltság csak egy illúzió, hiszen minden, amit beszéd közben használunk, csakis konvencionális lehet. Ez elég meggyőzően hangzott, hogy elfedhesse azt, hogy a konvencionalitás nem zárja ki a motiváltságot. Így aztán több helyt is tetten érhető az a szemlélet, hogy ha vannak is motivált nyelvi jelek, ilyenekből csak kevés van, nem jellemzőek, nem is érdemes velük foglalkozni. Ez is elég hihetően hangzik, amíg el nem kezdjük őket összeszámolni.

Az ikonicitás a nyelvi jelek motiváltságának egy lehetséges módja lehet: olyan kifejezéseket tekinthetünk ikonikusnak, amelyek nyelvi megformáltsága valamilyen módon kapcsolatba hozható azzal, amire utalnak. Például egy hangutánzó szó, mint a suttog, a hangalakjával is jelzi valamilyen módon, hogy milyen fajta eseményre utal. Ezzel szemben mondjuk a beszél szó hangalakja semmilyen módon nincs kapcsolatban azzal az eseménytípussal, amit a szó leír. (Az ikon kifejezés használata a jelek egy típusának leírására Charles Peirce munkásságából ered. Bővebben ezen a Wikipedia oldalon lehet a témáról olvasni.)

Van ennek a fajta ikonicitásnak egy olyan olvasata is, amit úgy lehetne egyszerűen megfogalmazni, hogy egy összetettebb jelentés kifejezéséhez több nyelvi anyag kell. Vagyis, ha két kifejezés minimálisan csak abban különbözik, hogy az egyikben eggyel több nyelvi jel van, mint a másikban; akkor az előbbinek a jelentése valamilyen módon biztosan összetettebb. Ez így teljesen logikusnak hangzik, és különböző irányokból is lehet érvelni mellette. Az előadásomban azt fogom megvizsgálni, mennyire lehet ilyen és hasonló funkcionalista megfontolások alapján leírni az olyan birtokos szerkezeteket a magyarban, ahol a birtokos visszautal egy a mondaton belüli előzményre. Ilyenkor a magyarban többnyire ki sem tesszük a birtokost, mivel a birtokosi személyragozás egyébként is beazonosítja:

János megfésülte a haját.

Ez azonban nem mindig van így, mert az anaforikus birtokos névmásokat sokszor ki lehet tenni:

János elmondta az ő kis véleményét.
János is megkapta mindezért a maga jutalmát.
János még nem lépte túl önmaga árnyékát.

Ha az ikonicitás általános rendező elv a nyelvben, akkor az ilyen kitett birtokos esetén a birtokos szerkezet valamilyen értelemben összetettebb vagy kevésbé koherens jelentéssel bír, mint amikor nincs kitéve a birtokos. Alapesetben ez megfelelő leírásnak tűnik, viszont az előadásban amellett fogok érvelni, hogy bizonyos típusú adatok nem így látszanak működni, sőt inkább ellentmondanak ennek az elvnek. Ami azt is jelenti, hogy a nyelvi jelek nem feltétlen motiváltak, ahogy azt strukturalista vagy formális nyelvtanok már jó száz éve meggyőződéssel hirdetik is. Az adatokról majd egy későbbi bejegyzésben beszámolok, addig is küldöm ezt a linket az előadás rövid összefoglalójához.

Rákosi György

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Ha szeretnél emailben értesítéseket kapni az új cikkekről, add meg az emailcímed, és kövesd a blogot.

Csatlakozz a 589 követőhöz

Follow Névmásblog on WordPress.com
%d blogger ezt kedveli: