Névmásblog

Kezdőlap » Hírek » Cikkek a részesesetről

Cikkek a részesesetről

Acta Linguistica Hungarica tematikus kötet a részesesetről.

Megjelent az Acta Linguistica Hungarica folyóirat 2014. évi első száma. Ezt a számot most én vendégszerkesztettem, és az apropóját egy 2012-es, Debrecenben tartott műhelykonferencia adta. A Debrecen Workshop on Argument Structure egy olyan háromnapos nyelvész összejövetel volt, ahol a vonzatszerkezetről (nyelvészesen: argumentumszerkezet) szóló előadások hangzottak el. Ennek a konferenciának az anyagából válogat az Acta mostani száma, és még egy másik ilyen tematikus szám jelenik majd meg az idei év második felében kollégáim szerkesztésében.

A különszám cikkei a részeseset (latinul dativus, magyarosan írva datívusz) nyelvtanát vizsgálják különböző nyelvekben és szerkezetekben:

Maris Camilleri, Shaimaa ElSadek, Louisa Sadler:
A cross dialectal view of the Arabic Dative Alternation
Katalin É. Kiss:
Ways of licensing Hungarian external possessors
Héctor Fernández-Alcalde:
Two types of datives in Spanish: caused possession vs. possessor raising
György Rákosi:
On dative causers in Hungarian

Mondhatni természetes, hogy mindegyik cikkben van egy kis névmási tartalom is – ezt foglalom itt most össze egy rövid kedvcsinálóként a Névmásblog olvasóinak.

Két cikk is foglalkozik egy olyan vonzatszerkezeti jelenséggel, ami a magyarban nincs meg, de például jól ismert az angolból. Az ún. dative alternation vagy dative shift fogalma az alábbi és hasonló angol mondatpárokat fedi le:

John sent a package to Mary.                               elöljárószós szerkezet
János küldött egy csomagot Marinak.

John sent Mary a package.                                   datívuszos szerkezet
János küldött Marinak egy csomagot.

Ezek a mondatok többnyire olyan háromszereplős eseményeket jelölnek, amelyekben valahogy eljut valamilyen küldemény (itt egy csomag) egy kezdeményezőtől (János) valaki máshoz (itt most Mari). Az elöljárószós szerkezetben ezt a harmadik szereplőt jelölő kifejezés követi a tárgyat és a to elöljárószó járul hozzá. A datívuszos szerkezetben ugyanez a szereplő közvetlenül az ige után helyezkedik el tárgyi pozícióban, és nem jelenik meg előtte elöljárószó.

Nagyon sokat tanulmányt írtak már erről a jelenségről. Az egyik fő kérdés az, hogy mi a két szerkezet egymáshoz való viszonya, miben hasonlítanak és miben különböznek egymástól. Fernández-Alcalde cikke is ezt a kérdést járja körül spanyol nyelvi adatok kapcsán.

Juan   le      entregó  un  premio a María.             van gyenge névmás
János neki   adott     egy  díjat     Marinak
‘János átadott egy díjat Marinak.’

Juan    entregó  un  premio a María.                     nincs gyenge névmás
János   adott     egy  díjat     Marinak
‘János átadott egy díjat Marinak.’

A spanyolban bizonyos esetekben megjelenik egy ún. gyenge névmás az ige előtt (le ‘neki’), máskor meg nem, ahogy a fenti példa is mutatja. Fernández-Alcalde cikkében többek közt azt mutatja meg, hogy a gyenge névmásos szerkezet közvetlenül megfeleltethető az angol datívuszos szerkezetnek, míg a gyenge névmás nélküli spanyol szerkezet az angol elöljárószós szerkezettel rokonítható. A részleteket megtalálja az olvasó a cikkben. Itt most csak arra szeretném felhívni a figyelmet, a spanyol gyenge névmásos szerkezet pedig bizonyos értelemben rokonítható azzal a kettőző igekötős magyar szerkezettel (Rá/Rájuk néztem a lányokra), amiről egy korábbi cikkemben én is írtam itt a Névmásblogon.

Camillieri, ElSadek és Sadler is a datívuszos és az elöljárószós szerkezetet vizsgálja három, földrajzilag elkülönülő arab dialektusban. A máltai, az egyiptomi és a szaúd-arábiai beszélt arab dialektusok nagyon érdekes módon különböznek a klasszikus arabtól és egymástól is abban, hogy hogyan kódolják nyelvileg ezeket a háromszereplős eseményeket. A cikk szerzői a datívuszos szerkezeteket érintő másik nagy kérdéskört járják körbe az arab adatok tárgyalása során: Milyen mértékben általánosíthatóak az angolból ismert két szerkezet tulajdonságai más nyelvek leírása során? Főleg a névmási adatokat vizsgálva arra a következtetésre jutnak, hogy a három arab dialektusban három különböző stratégia is létezik a datívuszos névmás (János küldött neki egy csomagot) kifejezésére, vagyis a helyzet bizonyos értelemben még az angolnál is összetettebb. Ettől függetlenül maga a cikk nagyon jól követhető, olvasmányos írás. Ajánlom mindenkinek, akit érdekelnek a köznyelvi arab dialektusok.

A kötet másik két cikke magyar nyelvi adatokkal foglalkozik. É. Kiss Katalin a magyar birtokos szerkezet egy érdekes, eddig átfogóan még nem vizsgált tulajdonságát térképezi fel cikkében. A magyar birtokos jól ismert tulajdonsága, hogy kiszakítható a birtokos szerkezetből, és ilyenkor részesesetet kap. Amikor a részesesetű birtokos többes szám harmadik személyű főnévi csoport, akkor a birtokos szerkezeten megjelenő személyragozás lehet egyes vagy többes számú is, mint ahogy az alábbi példákban látható:

Fél hatkor végük van az egyetemi óráknak.
Fél hatkor vége van az egyetemi óráknak.                   →  preferált

Az egyetemistáknak nincs pénzük.                               →  preferált
Az egyetemistáknak nincs pénze.

É. Kiss több különböző szerkezetet megvizsgál a cikkben. A fenti adatok kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy az anyanyelvi beszélők számára fontos, hogy a birtokos élő vagy élettelen. Az előbbi esetben a beszélők általában a szám szerint is egyeztetett szerkezetet találják jobbnak (Az egyetemistáknak nincs pénzük). Az utóbbi esetben viszont a legtöbb beszélő a számjegyben nem egyeztetett birtokos szerkezetet preferálja (Fél hatkor vége van az óráknak).

Végezetül, a saját cikkemben az okozóként értelmezett szereplőket kódoló magyar részesesetű kifejezések főbb tulajdonságait veszem számba és gyűjtöm össze. Más nyelvekből (német, spanyol, olasz, albán, stb.) jól ismert a lenti első mondat által illusztrált szerkezet, amelyben a részesesetű kifejezés egy olyan szereplőt nevez meg, aki általában véletlenül lesz az okozója az ige által leírt eseménynek:

Nekem eltört egy pohár takarítás közben.
Nekem jól viselkednek a gyerekek.

Vagyis az első mondat alapján valószínűleg véletlenül törtem el a poharat. Érdekes módon, szemben más nyelvekkel, ez véletlen okozáson alapuló olvasat elég jelölt a magyarban, és nem is minden beszélő számára elérhető egyforma természetességgel. Ugyanakkor a megfelelő kontextusban könnyen tudjuk ezeket a szereplőket úgy értelmezni, hogy többé-kevésbé szándékosan okozzák azt az eseményt, amit az ige leír. A második mondat ezt példázza – ez a fajta szerkezet viszont a fent sorolt más nyelvekre kevésbé jellemző.

A kötet teljes anyaga elérhető itt – jó olvasást mindenkinek!

Rákosi György

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Ha szeretnél emailben értesítéseket kapni az új cikkekről, add meg az emailcímed, és kövesd a blogot.

Csatlakozz a 591 követőhöz

Follow Névmásblog on WordPress.com
%d blogger ezt kedveli: