Névmásblog

Kezdőlap » Esettanulmányok » Te engemet, én tégedet?

Te engemet, én tégedet?

Előbújik-e a tárgyrag Bálint-napkor a barlangból?

Engem vagy engemet? Téged vagy tégedet? Sokakat izgathat a kérdés Bálint-nap előestéjén – lássuk mit mond a nyelvtudomány, és mit érzett Petőfi Sándor.

Amikor egy gondolat bántotta a költőt (1846-ban), akkor a sötét árnyak kivetüléseként meg is jelent a tárgyrag: egy gondolat bánt engemet. Az 1848-as esztendőben, egy másik felkavaró élmény hatása alatt, megtalálhatjuk a tárgyragos (tégedet) és az anélküli változatokat is (téged, engem), akár mind a kettőt is egy versen belül:

Szeretlek én, szeretlek téged
Kedves kis angyalom,
Csak az fáj, hogy szerelmemet be
Nem bizonyíthatom.
(Szeretlek én, szeretlek téged …)

Szeretlek, kedvesem,
Szeretlek tégedet,
Szeretem azt a kis
Könnyű termetedet,

És ha mindezért jár
Díj avvagy dicséret,
Nem engem illet az,
Egyedül csak téged,
(Szeretlek, kedvesem!)

Ahogy Karinthy írjaPetőfi lírai költészetében a szubjektív, az alanyi elem lelkesíti legjobban szívünket, és ez az ingadozás a két névmás használatában is olyan kis szubjektív elem.

Ennél sokkal objektívebbek a költészetfüggetlen adatok, főleg ha több van belőlük. A lenti két táblázat ebből a célból került bele ebbe a cikkbe, és a Magyar Történeti Korpuszban, illetve a Magyar Nemzeti Szövegtárban tett keresések nyers adatait tartalmazzák.

Az első táblázat azt mutatja, hogyan változott a tárgyragos és a tárgyrag nélküli alakok használata az évszázadok során. Az jól látszik, hogy egyre csökkent az előbbiek gyakorisága: míg a XVIII. században nagyjából ugyanolyan gyakran használták mind a két alakot, az 1900 utáni szövegekben már jóval kisebb az engemet/tégedet tárgyragos formák aránya a névmási adatokon belül. A második táblázat a Magyar Nemzeti Szövegtár (jelenkori) sajtónyelvi alrészében tett keresés adatait foglalja össze. A sajtó nyelvét a standard köznyelv megbízható képviselőjének szokták tekinteni, ilyen szempontból az adatok elég jól tükrözik a magyar nyelv jelenlegi állapotát. Amint látható, ezek szerint alig használjuk már a tárgyragos alakokat akár Magyarországon, akár a környező országok magyarlakta területein.

A hagyományos leíró nyelvtani irodalomban meg is szokták jegyezni, hogy az engemet/tégedet névmási formák népies/tájnyelvi hatást keltenek. Ez lehet, hogy így van (a nyelvjárások sokszor jobban megőrzik korábbi nyelvállapotok egyes jellemzőit, mint a köznyelv), de egyáltalán nem biztos, hogy így is marad. Nem lehet pontosan megjósolni, hogy milyen irányba fejlődik a nyelv, akár megint divatba is jöhet itt a tárgyrag.

Azt is megjegyzik a hagyományos nyelvtanok, hogy az engem alakot azért preferáljuk, mert a tárgyrag nélkül is eleve csak tárgyként használható ez a névmás. Tehát amíg az ő/őt esetében egy fontos nyelvtani különbséget kódolunk, addig az engem/engemet és a téged/tégedet párok esetében nem nyújt plusz információt a tárgyrag, tehát inkább el is hagyjuk. Ez valóban lehet egyfajta motivációs erő, de magyarázatnak önmagában még kevés. Bartos (2000: 713) arra hívja fel a figyelmet, hogy a tárgyi névmások párhuzamba állíthatóak a tárgyi birtokos főnévi csoportokkal:

Ő jól lát téged(et)?  
Ő jól látja a fejed(et)?
Ő jól lát titek
(et)?
Ő jól látja a fejetek
(et)?

Egyes szám első és második személyben elhagyható a tárgyrag, mint  ahogy a birtokosoknál is (téged(et)-fejed(et)), többes számban viszont sokkal kevésbé vagy egyáltalán nem működik ez az elhagyás a beszélt köznyelvben. Így a titek ugyanazért nem igazán jó, mint a fejetek az utolsó mondatban, holott egyébként a titek, mint tárgyi használatú névmás, egyértelműen különbözne a ti alanyesetű névmástól (és így a fenti, gazdaságossági érvelés szerint a titeket helyett is inkább a titek alakot kellene használnunk). Akit komolyabban érdekel a személyes névmások birtokosi elemzése, annak ajánlom Marcel den Dikken 2006-os cikkét a magyar egyeztetés nyelvtanáról (az olvasnivalók közt megtalálja az olvasó).

Előbújik-e hát azért mégis csak Bálint-napkor a két névmás tárgyragja? Még nem tudjuk, de ha igen, és tetszik itt nekik, akkor már közel a tavasz.

Rákosi György
2014. február 12.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Ha szeretnél emailben értesítéseket kapni az új cikkekről, add meg az emailcímed, és kövesd a blogot.

Csatlakozz a 591 követőhöz

Follow Névmásblog on WordPress.com
%d blogger ezt kedveli: