Névmásblog

Kezdőlap » Alapkérdések » Alapkérdések 2: A névmások mondattanához

Alapkérdések 2: A névmások mondattanához

Minek a helyén állnak a névmások?

Az Alapkérdések rovat első cikkében a név fogalmáról volt szó, és arról, hogy a névmások nem az ott vázolt értelemben vett neveket helyettesítenek. Akkor viszont mit helyettesítenek, illetve helyettesítenek-e egyáltalán bármit is? Ebben a cikkben ennek a kérdéskörnek egyes részeit járom körül.

Kezdjük is a körüljárást először nem-névmási adatokkal. Vegyük például a következő mondatokat:

Nem látok itt   kőműveseket.
Nem látom itt a kőműveseket.
Nem látom itt a tegnapi kőműveseket.
Nem látom itt a tegnapi daliás kőműveseket.

Satöbbi, ennyi elég is belőlük. Mindegyik mondatban van egy mondattani tárgy (az itt szó után), ami egyre hosszabb lesz, ahogy egyre bővebb szerkezetet építünk ki köré. Ezt a kiépülő szerkezetet főnévi csoportnak nevezzük, mert egy főnévi fej (a kőművesek főnév) körül jön létre. Egy tipikus névmás esetében hasonló szerkezeti bővítést nem lehet végrehajtani:

Nem látom itt    őket.
*Nem látom itt  az őket.                                              (A csillag * azt jelöli, hogy nyelvtanilag rossz a mondat.)
*Nem látom itt  a tegnapi őket.

Annak, hogy a névmásokat nem lehet ilyen módon bővíteni, nem feltétlen jelentéstani okai vannak. Az alábbi párbeszéd például elvileg értelmes lenne, csak nyelvtanilag nem jó a válasz:

– Nézd, ott vannak. Ő meg ő. <rámutató gesztus> Az egyik a mi emberünk.
– Melyik? *A magas ő?

A névmások azért nem bővíthetőek, mert maguk is egy teljes mondatani szerkezet helyett állnak. A fenti példákban például az őket névmás ugyanazon a helyen áll, mint a tegnapi daliás kőműveseket főnévi csoport. Vagyis a a személyes névmás önmagában is egy teljes főnévi szerkezettel egyenértékű.

Az előző mondatokban volt egy esetlegesnek tűnő, de valójában szándékos váltás a szóhasználatban: azt írom, hogy az őket névmás a főnévi csoport helyén áll. Valaminek a helyén állni nem feltétlen ugyanazt jelenti, mint valami helyett állni ugyanott. Arról, hogy milyen értelemben beszélhetünk itt helyettesítésről, majd egy következő bejegyzésben írok. Itt most a fenti ténynek egy érdekes következményére szeretnék rávilágítani: ha egy névmásnak tűnő szót mégis bővítményekkel tudunk ellátni, akkor az a névmás már nem egy tipikus névmás, hanem sok szempontból főnévként kezd viselkedni. Vagyis bizonyos tekintetben a kőműves(ek) főnévhez lesz hasonló.

Sokszor egyértelmű a szófajváltás: a névmásból egy, a szótárban is rögzített főnévet hozunk létre formailag külön nem jelölt szóképzéssel. Mint például az alábbi esetekben (a számunkra fontos főnévi csoportok kékkel):

Egyébként a valódi énem közelebb áll a nagyfröccsös fotóhoz.     (MNSZ)
Senkinek sincs a homlokára írva, hogy „ Figyu’, én vagyok a te nagy Őd!     (szatmár.ro)

Itt az én már nem egyszerűen a beszélőre utal, és az ő sem valamilyen, a beszédhelyzetben közvetlenül részt nem vevő harmadik félről szól (sőt, ez a nagy ő éppen jelen is van). Ezek a fajta névmás –> főnév szófajváltások néha előfordulhatnak egyébként akkor is, ha külön nem épül ki testebb főnévi csoport az ex-névmás körül, mint például a lenti, a National Geographic magyar kiadásának 2014. februári számából idézett mondatban:

A képsorozat olyanokat mutat be, akik nem az én, inkább a mi kategóriájában gondolkodnak.

Onnan is látszik, hogy itt nem a névmással van dolgunk, hogy birtokosként mind a két elem egyes szám, harmadik személyű egyeztetést vált ki (úgy, mint a cikk kategóriája, és nem úgy, mint az én kategóriám esetében).

Vannak azonban olyan esetek is, ahol sokkal kevésbé egyértelmű, hogy valóban főnév lett a névmásból. Az önmaga visszaható névmás, szemben a maga visszaható névmással, megenged melléknévi bővítményeket és ezzel együtt egy testesebb főnévi csoport kiépülését:

János nem mer szembenézni a korábbi önmagával.
*János nem mer szembenézni a korábbi magával.

A maga tehát úgy viselkedik, mint egy rendes névmás: nem bővíthető. Az önmaga, legalábbis ebben a mondatban, inkább főnévnek tűnik a fentiek alapján. Ezek a főnévi jegyek azonban valóban csak akkor jönnek elő az önmaga esetében, ha legalább egy melléknév is áll mellette. Ha ilyen nincs, akkor névelő sem állhat előtte, szemben az én főnévi használatával:

A cédulák régi feljegyzései viszont lezártak, rögzítettek, ezek szólítják meg az ént.     (MNSZ)
*Ezek szólítják meg az önmagamat.

Hasonlóan kérdéseket vetnek fel a senki és a valaki egyes használatai. Vegyük a következő példákat:

Egy nagy senki ül itt a padon.
Egy furcsa valaki ül itt a padon.

Névmás-e a senki és a valaki ezekben a mondatokban? A válasz megint nem feltétlen egyértelmű, de az mindenesetre látszik, hogy legalábbis nem a rendes, nyelvtanilag jól nevelt névmásokról van szó. A tagadó jeggyel bíró senki névmás például eleve nem fordulhatna elő mondattagadás jelenléte nélkül:

*Senki ül itt a padon.
Senki nem ül itt a padon.

A fenti mondatban viszont nincs ott a nem tagadószó, mégis mondhatjuk azt, hogy Egy nagy senki ül itt a padon. Ráadásul, ez a mondat pontosan azt jelenti, hogy valaki ül ott, tehát megint csak egy, a szótárban rögzített jelentésváltozással és az azzal együtt járó szóképzéssel van dolgunk, úgy tűnik. A valaki esetében ez kevésbé egyértelmű.

Itt most azonban nem is feltétlen kell, hogy végleges döntéseket hozzunk. Ebben a bejegyzésben csupán a névmásoknak azt a tulajdonságát szerettem volna illusztrálni, hogy a rendes használatukban egyedül állnak egy egész szerkezet helyén. Az itt tárgyalt példák egy részében például önmagukban is főnévi csoportként viselkednek. Amikor mégis kiépül valamilyen belső szerkezetük, akkor a névmás elkezd főnévként viselkedni, és legalább az esetek egy részében egyértelműen főnévvé is válik.

Rákosi György

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Ha szeretnél emailben értesítéseket kapni az új cikkekről, add meg az emailcímed, és kövesd a blogot.

Csatlakozz a 591 követőhöz

Follow Névmásblog on WordPress.com
%d blogger ezt kedveli: